Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1415. július 6-án halt meg Husz János

Főműve: „Tractus de ecclesia” (Értekezés az egyházról)

Carl Friedrich Lessing: Husz János a konstanzi zsinaton Carl Friedrich Lessing: Husz János a konstanzi zsinaton Husz János tanulmányait Prága egyetemén végezte, majd pappá szentelték, a századforduló után pedig a filozófiai fakultás rektori feladatait is ellátta.

Husz minden bizonnyal itt ismerkedett meg a 14. század végi angol prédikátor, John Wycliffe tanaival, aki tagadta a pápa egyház feletti főségét, a papság apostoli szegénységének visszaállítása érdekében prédikált, és azt vallotta, hogy az igaz keresztény vallásgyakorlás csak a Szentírás betűjének szigorú tiszteletével lehetséges.

Husz 1402 után a Betlehem-kápolna szószékéről és egyetemi katedrájáról elterjesztette ezeket a nézeteket egész Csehországban. A prédikátor tanai hamarosan rendkívül népszerűvé váltak.

Husz akkor haragította magára véglegesen az egyházat, amikor az 1411-es, Nápolyi László király elleni keresztes hadjárat szervezése idején arról értekezett, hogy a pápa nem jogosult szent háború hirdetésére, és újfent tagadta az egyházfő főhatalmát.

Ügye 1415 júniusában került a zsinati bíróság elé, ahol háromnapos kérlelés és fenyegetőzés ellenére Husz kitartóan védelmezte tanait. Azt mondta, kész elismerni hibáit, ha azokat a Biblia alapján bebizonyítják neki. Hívei elérték, hogy nyilvánosan védekezhessen, így a vádak egy részét visszavonták. Egy 30 pontos listát állítottak össze, ezt meg kellett volna tagadnia. Husz három hét gondolkodás után, 1415. július 6-án, az utolsó tárgyaláson, a konstanzi dómban kijelentette: nem tagadhat meg olyat, amit nem is vallott.

Ekkor eretneknek nyilvánították, s még aznap máglyára vetették. Husz János tanai végül nem csak a cseh, morva, lengyel és magyar területeken gyökeret verő huszitizmus ideológiai alapját rakták le, hanem a Luther nevéhez köthető reformáció előfutáraként is szolgáltak. A Wycliffe nyomán vallott, pápaságról, Szentírásról, anyanyelvi prédikációról, szerény életmódról szóló nézetek alapul szolgáltak a wittenbergi hitújító számára, aki a hit általi megigazulás tanával teljesítette ki a 16. századi vallási mozgalom programját.