Évfordulók, események

„Gombóc Artúr a világon mindennél jobban szerette a csokoládét.

Ha megkérdezték tőle, hogy milyen csokoládét szeret a legjobban, habozás nélkül fújta, mint aki éjjel-nappal ezen töri a fejét.

A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a lapos csokoládét és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon.”

Csukás István: Pom Pom meséi – Szegény Gombóc Artúr (Petőfi Irodalmi Múzeum)

A csokoládé története ott kezdődik, ahol a kakaófák nőnek: Latin-Amerikában. Valószínűleg az ott élő törzsek használták a kakaót, kakaóbabot (tőlük származik a neve, a „kakawa” szó) már kr. e. ezer évvel is, bár azt nem tudják, mire vagy hogyan. A maják, majd az aztékok számára is fizetőeszköz volt a kakaóbab (10 bab egy nyulat ért), amelyet vallási szertartásokon is felhasználtak. A keserű babokat a mai módszerhez hasonlóan kakaóvá alakították, és ízesítve fogyasztották – ezt azonban természetesen kevesen tehették meg. A pénzt helyettesítette egyes területeken még a 19. század végéig is; az élelmesebbek még hamisították is a babokat (pl. agyagból faragták ki).

Lótuszvirág csokoládéból (Robin Robins munkája)

A berlini Reichstag épülete a Fassbender & Rausch csokoládéházában

Csokoládésárkány a Las Vegas-i Aria Hotel egyik éttermében

Csokoládéfestmény (KaB-art (deviantart) munkája)

Amikor nagy hódító utakra indultak Közép-Amerikába az európai hajósok, ők is megismerték ezt a nedűt, azonban a keserű finomságot nem tartották nagyra. Egészen addig, míg rá nem jöttek, hogy a karib-tengeri szigeteken található cukorral vegyítve milyen édesség. A spanyoloké lett a csokoládé felfedezésének öröme, és igyekeztek is titokban tartani. Európa országaiban is elsősorban a tehetősebbek fogyasztották a csokoládét, később azonban egyre nagyobb lett a behozatal, egyre több ország termesztette saját gyarmatán, így a közemberek számára is elérhetővé vált. Ma már az egyik legnépszerűbb finomság a világon: így talán nem is csoda, hogy a csokoládénak annyi fajtája, felhasználási módja (és oly sok ünnepe) létezik.

„A mai, július 11-i csokinapot állítólag Franciaországban, 1995-ben tartották először, Amerikában viszont szeptember 13-án van a csoki ünnepe. Mások úgy tudják, hogy a jeles nap július 7-ére esik, miközben Párizsban már most hirdetik, hogy a Nemzetközi Kakaó és Csokoládé Napot idén október elsején tartják.”

forrás: Édes csábítás: ma van a csoki világnapja!

Érdekességek:

- A jó minőségű étcsokoládé több kakaót és kevesebb cukrot tartalmaz, mint más csokoládéfajták, épp ezért egészségesebbnek is tartják. Számos pozitív hatása van: amellett hogy javítja az ember hangulatát, csökkenti a vérnyomást, tágítja az ereket (így csökkenhet az érelzáródás lehetősége), napi fogyasztása egyharmadával csökkenti a szívproblémák felmerülésének esélyét. Már az illata is pihentető hatással van az agyra.

- A csoki fejfájást is okozhat, ezért nem ajánlott a nagyobb mennyiség fogyasztása migrénnel vagy krónikus fejfájással küzdőknek. Magas a koffein- és cukortartalma, így a gyerekeknél figyelemhiányos hiperaktív rendellenességet okozhat. Emellett a macskák és a kutyák megbetegedhetnek, sőt meg is halhatnak tőle. Az ember számára halálos adag a 9,98 kg csokoládé elfogyasztása lenne.

- A fehér csoki technikailag nem is csokoládé, mivel nem tartalmaz kakaóport vagy kakaólevet.

- 2013-ban Belgiumban kiadtak csokiízű bélyegeket.

- A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározza, hogy nálunk az egyes csokifajták milyen arányban tartalmazzanak kakaót: eszerint az étcsokoládé legalább 35%, míg a tejcsokoládé legalább 25% kakaó szárazanyagot tartalmaz.