Évfordulók, események

1924. június 24-én a Magyar Nemzeti Bank megkezdte működését. Egy évvel később már önálló jegybankként, az általa megvásárolt pénzjegynyomdával (amelyhez a svájciak adtak kölcsönt) kezdte el gyártani az önálló magyar bankjegyeket.

1924. április 18-án a magyar képviselőház elfogadta a törvényjavaslatot: az új pénznem a pengő lett, aprópénze a fillér (1 pengő = 100 fillér).

Az első pengő papírpénzek az 1926. március 1-jei keltezésű 5, 10, 50, illetve 100 pengősök voltak.

1946. július 19-én a Magyar Köztársaság Kormánya valutareformot terjesztett elő, miszerint a pengő után 1946. augusztus 1-jétől új pénzérték kerül forgalomba. Az új valuta egysége a forint, századrésze a fillér lett. (Az új valuta bevetetésekor 1 forint 0,07575 g színarannyal volt egymértékű.)

Az első forint bankjegy a 10 forintos volt: 1946. július 29-én hirdették ki, és augusztus 1-jén már forgalomba is került.

forrás: papirpenz.hu

A Magyar Nemzeti Bank 1997 óta adja ki a ma is használatos forintbankjegyeket, folyamatosan fejlesztve azok védelmi rendszerét: egyre több és hatékonyabb módszert és technikát alkalmaznak a hamisítás elleni védelem érdekében. A biztonsági elemek egy része szabad szemmel látható, más részük csak speciális eszközökkel azonosíthatók.

A bankjegyek tartalmaznak olyan hasonló megjelenésű biztonsági elemeket, amelyek minden címleten megtalálhatók, és olyanokat is, amelyek csak egyes címleteken szerepelnek.

Különlegesség a forintbankjegyek kibocsátásának legújabb kori történetében, hogy 2000-ben, az államalapítás ezredik évfordulóján a Magyar Nemzeti Bank kétezer forintos emlékbankjegyet bocsátott ki. 2006. október 20-án az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója emlékére bocsátott ki ötszáz forintos bankjegyet a Magyar Nemzeti Bank.

forrás: Magyar törvényes fizetőeszközök 2012
Megújult a forint