Kerékgyártó István: Rükverc

"... az ő Zsoltijának jó élete lesz. Gazdag. egészséges és sikeres."

2011. december 27-én egy boncjegyzőkönyv készül a János kórház proszektúráján: " A halott valószínű hajléktalan volt, az egész test szennyes, mely szennyezettség nem bűncselekményre, hanem életvitelre utal. Haja ősz, rendezetlen, egész arcát ősz szakáll borítja. ... A halál oka: kihűlés."

Emögött a jelentés mögött is, mint minden szenvtelen, hivatalos szöveg mögött, egy sors található. Mi a neve ennek az embernek, akit ruhátlanul találnak meg és aki tetemes mennyiségű alkoholt fogyasztott halála előtt? Kerékgyártó István kisregényéből mindent megtudhatunk, egészen a születés pillanatáig. És mindezt rükvercben, hátramenetben. Nevét a hajléktalan szállókon és ingyen konyhákon nyomozó rendőr Lecsós Verától (Horváth Miklósné született Várdai Verától) tudja meg. Ő mondja el az utolsó két év történetét, majd lassan megismerhetjük Vidra Zsolt életének fontosabb állomásait is, és mindent megtudhatunk róla. Ahogy visszafele lépegetünk az időben, úgy tűnik egyenes út vezetett a végállomáshoz. Igaz, már az indulás sem volt egyszerű, a csecsemő Vidra Zsolt csak néhány hónappal születése után találkozik a börtönből hazatérő apával...

Vidra Zsolt élete egy kisember élete, aki sehol sem tűnt ki különösebben, sem iskolásként, sem rakodóként, sem pincérként, sem apaként, sem bűnözőként. És mégis... Törvényszerű volt ez a sors? Lehetett volna másképpen? Mi lett volna, ha nem csalja meg a felesége, ha nem veszíti el az állását, ha a másodrendű verőlegényből a maffia prominens alakja lesz? Erre nem kaphatunk választ, hiszen az élet egyirányú, rükvercbe tenni a sebességváltót, hátramenetre kapcsolni nem lehet.

az ajánlást készítette: Katona Zsuzsa