1952. április 30-án felavatták az első rendelőintézetet Sztálinvárosban

Hatalmas, háromemeletes, köralakú épületet terveznek a Duna-partjára. Az eredetileg modern stílusú tervet egyiptizáló motívumokkal módosították. A ma már műemlékké nyilvánított épület hengeres előcsarnoka, a sztálinvárosi dolgozók szavajárása szerint „cipőkrémdoboz” volt.

A tervek

„Az ötéves terv második évében Dunapentelén az egészségügyi minisztérium korszerűen felszerelt rendelőintézetet létesít, amely biztosítja a Dunapentelei Vasmű dolgozóinak szakorvosi ellátását. A háromemeletes épület napi 1000 beteg kezelését teszi lehetővé. Az épület előcsarnoka a főépülettől különállóan épül, a köralakú előcsarnokban lesz a gyermekkocsi-megőrző, a kartotékozó és a ruhatár.”

Korszerű rendelőintézet létesül Dunapentelén = Szabad Nép 1951. 02. 07. 5. p.
 

DUNAÚJVÁROSI ÉPÍTÉSZETI KALAUZ 1950-1960 DUNAÚJVÁROSI ÉPÍTÉSZETI KALAUZ 1950-1960


Az avatóünnepség

"Szerdán este ünnepélyes keretek között Ratkó Anna elvtársnő, egészségügyi miniszter jelenlétében felavatták a sztálinvárosi rendelőintézetet. A nagy eseményre összegyűltek a sztálinvárosi egészségügyi dolgozók, valamint az építkezés dolgozói. Tárnok Béla sztahanovista építésvezető az építkezés nevében átadta a rendelőintézetet az Egészségügyi Minisztériumnak, utána Ratkó Anna elvtársnő szólt az ünneplőkhöz. Az ötéves terv beruházásairól elmondotta, hogy Sztálinváros nagyságában, fontosságában és jelentősségében első helyen áll az országban. Majd a Népköztársaság kormánya nevében átadta a rendelőintézetet a sztálinvárosi tanácsnak melyet Berecz Bertalan, a tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke vett át. Utána Hidasi elvtárs, a Kohó és Gépipari miniszter nevében kiosztotta a Sztálin Vasmű Emlékérmeket. A vendégek megtekintették az új rendelőintézetet."

Felavatták a rendelőintézetet=Sztálin Vasmű Építője, 1952.05.06., 8.o.

Egy kis építészet

A kulturális miniszter 2004. április 13-i rendeletével műemlékké nyilvánította az I-es számú Rendelőintézetet, és műemléki környezetté az épület környékét.

"A belső visszafogottan dekoratív. Az előcsarnok a kor legkülönlegesebb, épségben maradt belső terei közé tartozik. A nyomott arányú tér mozaikpadlójának közepén hatalmas, vörösmárványból kirakott 14 ágú csillag. Az oldalfalak kőburkolatán meanderminta fut, a tető felülvilágítóiban kerek ablakszemek ülnek. Az egyik oszlopon Boda Gábor szobra áll, a kor kedvelt témája: anya gyermekével.

Az első emeleti folyosón... sajátos, stílusában az épülethez hasonlóan az egyiptomi művészetet idéző domborműre bukkan a látogató... Egymás után sorakoznak a város építésének meghatározó szereplői: a mérnök, a hegesztő munkás, a kőműves és az olvasztár, középen pedig egy orvos és egy kémcsöveket tartó nővér egészalakos figurája jelenik meg. A örökkévalóságba merevített elvtársak előtt, mintegy kontrasztként kerámiából készített, nagy 1952-es feliratot viselő aranyhalacskás kút áll..."

Kovács Dániel: Egyiptomba vágyik? Irány Sztálinváros, hg.hu
 

 

„Ez az épület igen nehezen született. Tervei 1951. év tavaszán a stílusforradalom legnagyobb harcai idején készültek. Sok alternatíva után az építkezés sürgősségére való tekintettel az É. M. végre mint már valamennyire elfogadhatót, engedélyezte.”

Gyárfás Iván: A középületek tervezésének fejlődése a Sztálin Vasmű városépítésének tükrében
= Építés-Építészet, 1951. 11.sz. 611. p.

„Az épület homlokzati kiképzése a terveken még modern karakterű, az applikatív egyiptizáló jellegű díszítő motívumok teljesen hiányoznak... A kortárs kritika szerint „a város hangulatától legidegenebb középület” első engedélyezési tervét az Egészségügyi Minisztérium megrendelésére 1951 februárjában fejezte be Ivánka András és Kondoray Gyula (KÖZTI), statikus tervező Walther Gábor. A kortárs kritika azt jól érzékelte, hogy a „stíluskeresés során” az utólag tervezett díszítő elemeket „ráerőszakolták” egy alapvetően modern szellemiségű épületre, minek következtében szervetlen a kapcsolódás. Ez a módszer a nagy építészeti vita évében született műveknél jellemző megoldási kísérlet volt. A belsőépítészeti kialakítás Szabó Gyula munkája."

(Barka Gábor, Fehérvári Zoltán, Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960. Dunaújváros, 2007, 92. p.)


Egy kis érdekesség

A Konyec - Az utolsó csekk a pohárban című magyar filmet Rohonyi Gábor rendezésében 2006-ban Dunaújvárosban forgatták és éppen az I. Rendelőintézet volt az egyik forgatási helyszín. 
 

 

Kapcsolódó linkek