Találkozó a KÖNYVKLUBBAN: június 20-án fél ötkor

Nyári szünet előtti, „évadzáró” találkozónkon Anna Gavalda francia írónő regényeiről beszélgetünk: Szerettem őt, Édes életünk, Vigaszág, Kis kiruccanás

Májusi találkozónk középpontjában Anita állt, ő vállalkozott arra, hogy beszél nekünk olvasmányairól, a könyvekkel kapcsolatos gondolatairól. Ő is arra a kérdésre kereste a választott először, mit jelent neki az olvasás? Szórakozást és kikapcsolódást. Emellett Anita úgy érzi, hogy az olvasás volt az, ami segített neki abban, hogy a fogalmazással és a helyesírással soha nem volt gondja. 

Gyermekkorának kedves olvasmánya volt (akár csak néhányunknak a klubban) az Egri csillagok című regény, melyet többször is elolvasott. A „pöttyös” és „csíkos” könyvek „kötelező” elolvasása sem maradhatott el pl. Charlotte Bronte: Jane Eyre, Thury Zsuzsa könyvei stb.

A kelet vonzásában: Germanus Gyula Bengáli tűz című klasszikusa volt a bevezető Anita számára a  kelet világába. A Germanus-könyvnél keményebb, megrázóbb valóságot ismert meg Rohonton Mistry India, India című közelmúltban játszódó könyvéből. Afganisztánt Khaled Hossein Papírsárkány című könyve, Palesztinát Susan Abuehawa Hajnal a tiltott kertben, Hongkong történelmét Calwell A tajpan és Ilyeonseo Lee Lány hét névvel című könyve pedig Korea világát hozta közelebb Anitához. Érdekes élmények voltak Sherry Jones Aisáról (aki Mohamed próféta felesége volt) írott  könyvei is, melyek az iszlám létrejöttéről mesélnek egy sajátos szemszögből.

Ezoteria, spiritualitás: Anita a húszas-harmincas éveiben kezdte el olvasni az ilyen témájú könyveket. Hamvas Bélával nehezen birkózott meg, szívesen olvasta Müller Péter és Szepes Mária könyveit. Anita számára különösön fontos volt Szepes Mária Mindennapi mágia című könyve.

Párkapcsolatok, sorsok, humor: A közelmúltban olvasott könyvek közül Anita Karina Mazetti műveit (Pasi a szomszéd sír mellől; Családi sírbolt; Elváltak és válófélben lévők panaszai; Pingvinélet avagy az elfajzott fajok eredetéről)  és Homer Hickam  Vigyük haza Albertet! című regényét ajánlotta.

Az is kiderült, hogy Anita kedveli a regényfolyamokat. Érdekes élmény volt számára Anne Ragde trilógiája (Berlini nyárfák; Pihenni zöldellő mezőn; Remeterákok), mely egy norvég család tagjainak hol zűrös, hol komikus viszonyait, életét meséli el. Egészen más világot mutatott be lebilincselően  Rebecca Donovan „lélegzet-trilógiája”.

Közeli élménye volt Anitának Udo Ulfkotte két könyve (A menekültipar; Megvásárolt újságírók), amely napjaink közéleti témáira keresi a választ. Adam Brown A kód című könyve nagyon elgondolkoztató élmény volt. A könyvben leírt világban a ma is  használt vagy használható hálózati, adatrögzítő, felismerő technológiák széles körben elterjedtek, kötelezővé váltak. A kérdés csak az, hogy hova futnak be az információk és a biztonságunk érdekében tényleg mindent tudni kell-e rólunk valakinek valahol?

Ez a téma természetesen nem csak a könyvben izgalmas. Közülünk is volt, aki hasznosnak és jónak tartja pl. a facebookot, volt aki nem akar a virtuális közösség tagja lenni vagy sokáig távol tartotta magát az elektronikus levelezéstől, amit néhányan fontos kommunikációs formának tartunk.
 

Júniusi találkozónkon Anna Gavalda négy regényéről beszélgetünk majd:
Mi volt az a három mondat, amelyet ki-ki kiemel az általa olvasott könyvből? Miért pont ezeket?


Találkozó a könyvklubban: június 20-án, szerdán fél ötkor!