Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1905. január 26-án született Tamkó Sirató Károly

"Emberek, hej emberek, erdőszéli emberek! Virít-e a kertetek?"

Tamkó Sirató Károly nevét elsősorban gyermekverseinek csengő-bongó rímeiről, szójátékairól és tréfás történeteiről ismerjük. Neki köszönhetjük Tengerecki Pál alakját, Börönd Ödönt, Csillagjáró Fehér Rárót, Pintyet, Pontyot és még sok fura, kedves figurát. Tőle tudjuk, hogy Galántára palántáért, Rabirázra paprikáért, Soroksárra salátáért, Pécelre mézért kell mennünk és "Hévízen - vacogtunk, Szomoródon - kacagtunk, Árnyékoson - napoztunk, Koplallón - jóllaktunk, Éberlakon - álmodtunk." A gyermekversek mellett azonban Tamkó Sirató otthonosan mozgott az irodalomelméletben, gyakorló jógázó volt és A három űrsziget címmel ma is érdeklődésre számot tartó fantasztikus regényt is írt.

 

 

Tamkó Sirató Károly a soknyelvű Újvidéken született és magyar anyanyelvén kívül szerbül, németül is jó beszélt, és mire felnőtt már megtanult franciául is. Huszonöt éves korára Budapesten jogi doktorátust szerez és ügyvédjelölt lesz. A hazai avantgárd törekvések harcos folyóirata, a "Magyar Írás" köré csoportosuló fiatal költők az expresszionizmus egyik nagy ígéretét látták benne. 1930-ban hátat fordított ügyvédi irodáknak, az egész országnak és elutazott Párizsba. Hamarosan fel is tűnt a párizsi kávéházak művészköreiben.

Tanulmányaiban esztétikai - irodalmi és művészeti - következményeit vonta le annak, hogy Einstein fizikája megváltoztatta a tér és az idő dimenzióinak összefüggését, Bergson filozófiája pedig időélményünket és időszemléletünket. Ő "dimenzionistá"-nak nevezte el ezt a tér-idő-kontinuumban látó művészetszemléletet, amelyben összekapcsolódott a vonalban megnyilvánuló vers és a síkban testet öltött kép. Tudományos színezetű, lendületesen, látomásosan megfogalmazott kiáltványait nevezetes szürrealista költők, absztrakt festők írták alá. Hat év leteltén, 1936-ban hazatért, mert súlyos betegség tört rá, amely végtagjainak mozgását is akadályozta. Buda nevezetes gyógyfürdőitől remélt gyógyulást. Sok kínlódás után az ősi indiai gyógymódban, a jógában találta meg az üdvözítő lehetőséget.

Párhuzamosan a fürdőkkel és a gyógyszerekkel, a jóga mozgási és légzési gyakorlatai, igen szívós kitartással követve a módszer javaslatait,  végre meghozták a várt gyógyulást. Annyi bizonyos, hogy valóban egész további életére erőt és egészséget adott neki, holott még közel negyven évig élt. Az alacsony, szikár testű férfi valószínűleg mindig mozgékony ember volt, de a jóga tudása és gyakorlata akrobatikus ügyességűvé tette, és látványosan szerette is mutatni, milyen rugalmas, és teste ugyanolyan friss, mint szelleme. 

Kapcsolódó linkek