Évfordulók, események

I. (Platangenet) Richárd, akit leginkább Oroszlánszívű Richárdként emlegetnek, Anglia egyik leghíresebb királyaként ismert, ámbár uralkodásának zömét hazáján kívül töltötte. Ellentmondásos személyiség volt: míg a legkiválóbb lovagi erényeket csillogtatta, nem tartotta vissza semmi attól, hogy a hatalom érdekében kétszer is apja ellen lázadjon, vagy erőszakkal toroljon meg sérelmeket. 1189. július 6-án meghalt II. Henrik, és ez év szeptember 3-án a Westminster apátságban megkoronázták, I. Richárd néven.

1189 decemberében elkezdett készülődni a harmadik keresztes hadjáratra a Szentföldre, Jeruzsálem visszavételére. Ehhez pénzre volt szüksége, amelyet igen ötletesen szerzett meg: egyrészt a magas hivatali posztokat betöltő (általában vagyonos) urakat megfosztotta hivataluktól, majd felajánlotta, hogy azt visszavásárolhatják. Ezek mellett más pozíciókat, jogokat, földeket és várakat is eladott, amelyek iránt volt érdeklődés. Másik módszere az volt, hogy azokat, akiknek kötelessége lett volna a Szentföldön a király mellett harcolni, kivásárolhatták magukat. Állítólag egyszer azt mondta: „Ha találtam volna rá vevőt, magát Londont is eladtam volna.” 1190-ben el is indulhatott a harcba.

A keresztes hadjáratot Szaladin egyiptomi szultán ellen indították, aki azonban nem volt elég erős, s a háború egy 1192. szeptember 2-án kötött egyezséggel zárult. Ennek értelmében a keresztények sarc nélkül látogathatták Jeruzsálemet, és szabad bejárásuk lett a szent helyekre.

A hazaút során hajótörést szenvedett: Velence előtt elsüllyedt hajója, 1192 végén Ausztriai Lipót herceg elfogta, s megtorlandó egy korábbi sérelmet, csak jelentős válságdíj kifizetése után engedte szabadon.  A váltságdíjat édesanyja és támogatói szedték össze, s a pápa parancsolt rá Lipótra, hogy engedjék el a kereszténységért harcoló hőst. Távolléte alatt öccse, János próbálta meg megszerezni a trónt: Richárd azonban megbocsátott neki, s János nevezte meg örökösének. A két fivér kapcsolata rendkívül homályos: a folklórban úgy maradtak meg, mint az igazságos, jószívű Richárd király, és a sunyi, gyáva, hatalomra éhes János herceg alakja, így jelennek meg például a Robin Hoodról szóló történetekben is.

Hazatérte után sem tudott nyugton ülni: Normandiában harcolt Fülöp Ágost ellen: a francia Chalus váránál azonban halálos sebet kapott. A vállába kapott nyíllövést rosszul kezelték, elfertőződött, és 1199. április 6-án belehalt sérülésébe.