Évfordulók, események

Mengyelejev legismertebb eredménye a periódusos rendszer, amely nem csak a kémia, hanem a fizika tudományának fejlődését is segítette. Mengyelejevvel egy időben német Julius Lothar Meyer is az elemek sorba rendezésével, kémiai és fizikai tulajdonságuk általi rendszerbe szervezésével foglalkozott. Hogy kinek tulajdonítsák a felfedezést, komoly vitákat okozott: ugyanis a tudományos világban az először közlő elsőbbséget élvez.

Meyer 1870-ben kiadott (a közleményt 1869 decemberében adta le) munkája az, amely a témával foglalkozik. Azonban az orosz tudós pár hónappal megelőzte: első közleményét 1868-ban elküldte az Orosz Kémiai Társaság ülésére, ahol betegség miatt egyik munkatársa, Mensutkin olvasta fel március 6-án. A periódusos rendszer az elkészültekor azonban még nem volt teljes: voltak egyelőre fel nem fedezett elemek, amelyeket mind Meyer, mind Mengyelejev üres hellyel jelölt.

Mengyelejev pozsonyi emlékműve

„... Mendelejeff a még fel nem fedezett s táblázatban a megfelelő helyen ? jellel jelzett elemek atomsúlyát és legfontosabb chemiai sajátságait előre megjövendölte s a későbbi felfedezések neki adtak igazat...” (Lengyel Béla: Szervetlen kémia, 1889) Ilyen igazolás volt például a gallium (1875), vagy a germánium (1886). Nevét őrzi a periódusos rendszerben az 1955-ben felfedezett egyik elem, a mendelévium is.

Mengyelejev azon nagy eredményeket elért tudósok közé tartozik, akik munkájukért nem kaptak Nobel-díjat. Felmerül a kérdés, hogy miért nem: de erre a mai napig nincs biztos válasz. Több alkalommal is jelölték: 1905-ben, 1906-ban és 1907-ben is; de soha nem ítélték neki a díjat. „Az okok keresése ma már értelmetlen, Mengyelejev nagyságát nem a díj fémjelezi, ő Nobel-díj nélkül is fényes állócsillag marad a tudomány egén.”

forrás: Inzelt György: Dmitrij Ivanovics Mengyelejev in: A tizenkét legnagyobb orosz. Russica Pannonicana, 2009, 177-196.o.