Lebilincselő könnyedség
A Magyar Széppróza Napja alkalmából
Pásztor Bertalan előadása
Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán c. regényének stílusáról
Lebilincselő könnyedség
Pásztor Bertalan írásából felolvas: ifj. Pálfalvi János
Közreműködik az Írisz Versszínpad:
Bardocz Éva, Jánoki Anna, Barna József
2022. február 17. csütörtök 17 óra
A Kazinczy Ferenc Társaság elnöke, Nyiri Péter Pásztor Bertalannak írt leveléből:
"Köszönöm szépen Jókai-írását, a Kárpáthy Zoltán-elemzését, örömmel, egyetértéssel olvastam meglátásait, finom nyelvi-stiláris elemzését. Írását szívesen közüljük a Széphalom évkönyvünk 31. kötetében... a jövő év első hónapjaiban megjelenhet kötetünk, benne a Kápráthy Zoltán-elemzés."
Pásztor Bertalan
1931-ben született Kisrozvágyon. 1956 óta él Dunaújvárosban. A város gimnáziumában tanított 1957. január 3-tól 1995-ig.
"1955-ben szereztem tanári diplomát az ELTE-n. A magyar nyelv és irodalom tanítását a sztálinvárosi gimnáziumban kezdtem, és a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnáziumban fejeztem be.
Az iskolai oktatást alkotómunkának tekintettem. Évtizedeken át a művek esztétikai értékeit kerestem, és azt a tanítási módot, amely formálja a diákok személyiségét. Felismeréseimet elmondtam: katedrán, országos tanácskozásokon; megfogalmaztam cikkekben, tanulmányokban és könyvekben is. Írtam műelemzéseket versekről és novellákról (Batsányi: A rab és a madár, Radnóti: Majális; Krúdy: A hídon, Miért szép a Nefelejcs?); elemeztem regényeket és drámákat (Móricz: Árvácska, Semprun: A nagy utazás; Németh László: Széchenyi, Galilei). Recenzióim jelentek meg: a Magyartanításban, a Kritikában, az Új Írásban, a Népszabadságban, az Irodalomtörténeti Közleményekben és az Árgusban. Az utóbbi folyóirat közölte több képzőművészeti tanulmányomat is. Írásaimból kötetet szerkesztett Román Károly (Az idő mérlegén), s ezt jelentette meg 2002-ben az Árgus Kiadó.
Néhány évig tagja voltam a Fejér megyei Árgus című folyóirat szerkesztőbizottságának, részt vettem a Ma és Holnap megyei kiadványunk szerkesztésében is.
Több könyvet szerkesztettem: Illyéstől–Illyésről, Széchenyi-breviárium. A rendszerváltás után jelent meg az Új Üzenet című irodalmi antológia. A Pleidell János-album 2000-ben került az olvasó kezébe. Ugyanebben az évben jelent meg a Ravasz Erzsébet-emlékkönyv, melyet Pálfalvi János grafikusművésszel együtt szerkesztettünk.
Könyveket írtam a nyelvtantanítás gondjairól és feladatairól (Gyakorlati szövegtan, Szövegalkotás. Feladatlapok a szövegtan tanításához, Húsz érettségi dolgozat).
Kezdeményeztem és tíz éven át szerveztem a Fogalmazz pontosan, logikusan és szépen mozgalmat, amely minden évben értékelte az ország középiskoláiból érkezett legjobb érettségi dolgozatokat, és a Magyartanításban visszajelzést adott a szövegtani ismeretek gyakorlati alkalmazásáról.
Rendszeresen publikáltam a Köznevelésben; a munkára nevelés gondjairól jelent meg cikkem a Kritikában; Vágy és valóság című tanulmányomat a Pedagógiai Szemle tette közzé. Legújabb tanulmányomat (Az anyanyelv az (én) életemben) 2010-ben közölte a Magyartanítás.
Az utóbbi években szépirodalmi műveket írtam. Megjelent két mesekönyvem: Virágom, virágom (2005), Csodafurulya (2008), az előbbinek társszerzője Pásztor Attila. Novelláimat közölte a dunaújvárosi Tér, a székesfehérvári Bástya és a Vár című folyóirat. Eddig három drámám látott napvilágot a Perlawi Andor szerkesztette Mai magyar drámák sorozatban. A Vágyakozókban olvasható a Barbáridő, a Csillagjárókban az Éjszakai látogatók, Az idő rácsaiban Az isteni Alma szerelmei. A Giordano Bruno 2010-ben kerül az olvasó kezébe."
Pásztor Bertalan, 2010. június 3.
Írisz Versszínpad
A Munkásművelődési Központ Írisz Versszínpada magas színvonalú irodalmi estjeivel, havi rendszerességgel megtartott verses teadélutánjaival hozzájárult a városi kulturális élet színesítéséhez és mélyítéséhez.
A versszínpad vezetője Bardocz Éva, szervezi a közösség előadásait, szabadidejében állítja össze az aktuális havi műsort, a versszínpad tagjai: Barna József, Ifj. Pálfalvi János, Kollárné Jánoki Anna.
2009 novemberében egy új program részeként az MMK felkérte a versszerető csapatot, hogy egy karácsonyi hangulatú, adventi teadélutánra készítsen egy irodalmi összeállítást. Ettől a naptól kezdve minden hónap utolsó hétfőjén rendszeresen tartják verses délutánjaikat az MMK színháztermében.
A havi rendszerességű előadásokon igyekeznek megemlékezni jeles ünnepeinkről, dunaújvárosi költők verseit mutatják be, így az irodalmi műveken keresztül közvetítik kulturális örökségeinket a városlakóknak, természetesen díjmentesen. Évente 14 előadást tartanak, ahol alkalmanként közel 100 résztvevő élvezi verses műsoraikat, nem mellesleg ezzel is színesítve az MMK programkínálatát.
Több önálló műsort adtak az Íriszesek ezekben az években, Dunaújvárosban és a környékbeli településeken, állandó résztvevői a városi nagyrendezvényeknek, jótékonysági programoknak.
Két önálló verses lemezt, hangos könyvet készítettek „Táltos évek csoda álmok” címmel, ahol dunaújvárosi költők verseit mondták lemezre, mellyel a vakok és gyengén látó emberekhez juttatták el városunk kulturális értékeit.
Minden hónapban ellátogatnak a környékbeli idősek otthonaiba, a Jószolgálati Otthon lakóihoz, ezzel is támogatva az otthonokban élő lakók jó közérzetét. Ez a klub az eltelt évek alatt szinte már családdá vált, ahová szívesen mennek az emberek, barátokkal találkoznak, és hétfő esténként öregbítik a vers és versmondás szeretetét, hagyományát városunkban.
Lelkiismeretes és magas színvonalú kulturális és hagyományőrző tevékenységük elismeréseként Dunaújváros közgyűlése a Pro Cultura Intercisae díjat az MMK Írisz versszínpada részére adományozta 2016-ban.
