Vörös István: Thomas Mann kabátja
“Ezt a történetet azért kell elmondanom, mert rajtam kívül senki sem tudja, hogy megtörtént. És még aki hajlamos lenne ilyesmit elhinni vagy elképzelni, az is egész másképp képzelné. A képzelet sajnos mindig földhöz ragadt.”
Vörös István regényének főhőse nem Thomas Mann, még csak nem is a kabátja. Bár ha választani kell, akkor már inkább a kabát a főszereplő. Vagyis inkább Klaus, a szabó, aki munkájával nem csak új ruhadarabot hoz létre, de ügyfelei életét is “átszabja” egy kicsit.
A kötet második fejezetében bukkan fel Tamás Marcika, a bakonymérői, tovább nőni nem akaró, ötéves (vagy lehet, hogy idősebb?) fiúcska. Az ő történtében is szerepet játszik egy kabát, mely eredetileg egy cirkuszi törpének készült, akit agyon taposott egy elefánt.
A harmadik főszereplő pedig nem más, mint Hannibál, az elefánt a híres karthagói seregből. Amellett, hogy Hannibál harci elefánt, a régvolt Elefántország élő emlékezete is.
A szürreális jelenetekkel átszőtt regény mindenhol felbukkanó szereplője pedig maga az ördög, aki folyton folyvást szerződést kínál az embernek, ahogy hajdanán Goethe és Thomas Mann hősének, doktor Faustnak is.
Különös szereplők, különös események váltakozása, finom nyelvi humor és fanyar irónia teszi élvezetes olvasmánnyá a Thomas Mann kabátja című regényt.
A szerzőről
Vörös István állítólag 1964-ben született, állítólag Thomas Mann minden regényét olvasta, a többségüket többször is, de ettől még állítólag nem képzeli magát Thomas Mannak, állítólag remekül kiismeri magát Bakonymérőn és más kitalált magyarországi nagyközségekben és kisvárosokban, állítólag nemcsak a jelenünkben, hanem járt ott jóval korábban is, még születése előtt, felhasználva az irodalom időutaztató képességét. Nagykabátját nemrég kidobta, jelenleg van egy irhája, egy átmeneti kabátja, a dzseki, zakó és bőrzakó itt nem számít. Egyszer abban a nagykabátban a budapesti repülőtéren angolnak nézték, de New Yorkba érve már orosznak. Állítólag meg akarja írni az elefántok történelmét, ennek előtanulmányaként majdnem 30 könyvet adott ki, kb. ugyanennyi színházi bemutatója volt. Fordít csehből, németből, angolból; fordítják ezeken a nyelveken kívül is néhányra. Elefántokkal is beszélget, egyszer állítólag eggyel sikerült össze is vesznie.
forrás: http://gepnarancs.hu/2017/06/voros-istvan-thomas-mann-kabatja/
az ajánlást készítette: Katona Zsuzsa
