Szentesi Éva: A legfontosabbat utoljára hagytam

„A diagnózis után ugyanis az a legfontosabb, hogy tudjuk, mi a következő lépés, és hogy semennyire ne kapkodjunk. A kapkodás csak bajt szül, semmi jó nem származik belőle, és meg se nyugtat.”

Szentesi Éva, a WMN magazin munkatársa, 2013 decemberében szörnyű diagnózist kapott: áttétes méhnyakrák. Történetét a legnagyobb részletességgel Hamvaimból című könyvében tárta az olvasók elé. A legfontosabbat utoljára hagytam című legújabb művének első felében édesanyja nyirokrákjáról mesél. Hogyan élte meg a legfőbb támasza betegségét, milyen érzések éledtek benne a kórház folyosóján, ezáltal újraélve saját betegségét is. A könyv másik felében rendszerbe veszi saját kálváriáját. Részletesen ír a HPV-ről, tünetekről, nőiségről, mire kell figyelni, mikor kell orvoshoz menni. Saját tapasztalatait osztja meg, hogy betegsége idején mi volt, ami segített, legyen az táplálkozás, életvitel, lelki törődés. Már 7 év távlatából tekint vissza, amiből 5 éve tünetmentesen éli életét.

„Sok csillag együttállásának köszönhetem azt, hogy ma itt vagyok, és megírhattam ezt a számomra rendkívül nehéz könyvet. Mert nem volt egyszerű újból végigutazni ezen.

A sok csillagban pedig ott volt anyám segítő keze, a családom és barátaim hátországa. Ott voltak azok az orvosok, akik végül elvállaltak és bevállaltak olyan helyzeteket, amikről más orvosok lemondtak és visszautasítottak.”

Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik jelenleg is küzdenek, illetve hozzátartozóiknak, hiszen ez a csoda számba menő gyógyulás sokuknak adhat erőt, kitartást, bizakodást. Szentesi Éva bebizonyította, hogy a reménytelennek tűnő csatát is meg lehet nyerni.

az ajánlást készítette: Garbaczné Rapcsák Rita

 

A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza a Hamvaimból adaptált monodrámájának bemutatóját szeptember 30-án tartotta.