Paulo Coelho: Hippi

"A múltba tekintés nem vezet sehová, csak megbéklyózza az embert és kiöli belőle az emberiségbe vetett hit utolsó morzsáját is."

Paulo, a brazil fiú írónak készül, ezért elindul a világban, utazgatni, tapasztalatot szerezni..
Amszterdamban találkozik Karlával, aki rábeszéli, hogy közösen utazzanak Nepálba, busszal. 
1970-ben járunk, a hippi korszakban. Útitársaik sokfélék. Egy középkorú férfi, aki megcsömörlött a munkájától, jól fizető beosztást hagyott maga mögött, és hozta a lányát is, aki még egyetemista. Két lány, akik fiatalkorúak, ők a szüleik ellen lázadnak, gyakorlatilag megszöktek otthonról. Rayan, aki egy étteremben leült egy idegen, keleti származású ember asztalához, és a vele történt beszélgetés hatására döntött úgy, hogy utazni fog. Mindenki más okból indult el, egyvalami azonban közös az utazókban: keresnek valamit, amit a hosszú úton, a végtelennek tűnő utazás során, az átélt élmények, benyomások, tapasztalatok hatására remélnek megtalálni. 
A hippiket mindenki drogosnak, léhűtőnek, bajkeverőnek tartotta. Kikergették őket egy étteremből, majd megalázásban is részük volt, ők mégis folytatták útjukat.

"Itt vagyunk, együtt vagyunk, és együtt is maradunk az előttünk álló úton, hiába akarnak minket megállítani a sötét erők. Együtt vagyunk, és egy napon, előbb vagy utóbb el kell búcsúznunk egymástól. Ha nem is ismerjük egymást igazán, ha nem is mondtunk el egymásnak mindent, amit elmondhattunk volna, valamilyen titokzatos oknál fogva együtt vagyunk. Most táncolunk először együtt egy tűz körül, ahogy a régiek is tették, amikor a legközelebb voltak az univerzumhoz, és az éjszaka csillagaiban, a felhőkben és a viharokban, a tűzben, a szélben megláttak egy mozdulatot, az összhangot, ezét is táncoltak: hogy ünnepeljék az életet. A tánc mindent átváltoztat, szinte beszippant, és senkit nem ítél el. Aki szabad, táncol, akkor is, ha szűk cellában van, akkor is, ha kerekesszékben, mert a tánc nem csupán bizonyos mozdulatok ismételgetése, hanem párbeszéd valakivel, aki mindennél és mindenkinél nagyobb és hatalmasabb, a tánc nyelve pedig túl van minden önzőségen és félelmen."
 

az ajánlást készítette: Horgos Marianna