Mur Lafferty: Hat ébredés

„- Miről lehet szó? Miért tértünk le a pályánkról? - töprengett hangosan Maria […].

- Miért kellett legyilkolni a legénységet, miért állították le a gravhajtóművet, miért hagyták életben a kapitányt, miért öltem meg magam, és miért éreztem a jelek szerint szükségét, hogy előtte még levegyem az egyik cipőmet? - sorolta Hiro. - Ezeket is írd a listádhoz, Maria. Egészen biztos vagyok benne, hogy mindegy, mik a válaszok, nyilvánvalóan kibasztak velünk.”

 

Maria, Hiro és még négy társuk a Dormire űrhajón utazik: a missziójuk célja egy új, lakható bolygó megtalálása és benépesítése. Kétezer mélyhűtött emberrel a fedélzeten, 500 elmetérképpel a szervereken. Hat elítélt bűnöző mintegy kétezer-ötszáz életért tartozik felelősséggel. Az úti céljuk a Földnél valamivel kisebb Artemisz bolygó – valóságos paradicsomnak tűnő kis égitest a Cet csillagképben. De a hosszú csillagközi út közel sem álomutazás...

A hat ember klón: fiatal, laborban növesztett életerős test, benne egy valódi ember több életet megélt tudatával. A terv az volt, hogy amikor a testük elöregszik, elmetérképüket átmentik az új, használatra kész testbe, és felébresztik. Most azonban minden elromlott: az újonnan ébredtek a régi testek lebegő hullái között ébrednek, emlékek nélkül, számos más technikai nehézséggel együtt...

Miközben igyekeznek elérni a mesterséges intelligenciát, visszafordítani a hajót az Artemisz irányába, élelmet szerezni, gravitációt visszahozni – egy másik fontos kérdésre is meg kell találniuk a választ: mi történt az űrhajón?

Lassanként megismerjük a hat ember múltját, ittlétének okát – és kiderül, hogy mindenkinek lehetett oka arra, hogy végezzen a többiekkel. Vajon sikerül rájönniük, és megakadályozni, hogy a gyilkosság megismétlődjön? A sci-fi és a krimi izgalmas keveréke, a szerző pedig még a legutolsó oldalakon is képes csavart hozni a történetbe.

 

„- Nos – mondta –, a helyzet tovább romlott. […]

- Miért, most meg mi van? - kérdezte. - Letértünk a pályáról?

- A jelek szerint huszonnégy éve és hét hónapja vagyunk kint az űrben. - Hiro kis szünet után hozzátette: - És kilenc napja.”

 

az ajánlást készítette: Kiss Anita