Márai Sándor: Fedőneve: Ulysses II.

„Ulysses vasárnapi krónikája következik. Ulysses a magyar irodalom egyik legnagyobb élő reprezentásának fedőneve. Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja.”

Márai Sándor 1948-ban hagyta el Magyarországot, előbb Olaszországba, majd 1952-ben az Amerikai Egyesület Államokba emigrált. A magyarországi eseményeket folyamatosan figyelemmel követte, 1951-től pedig a Szabad Európa Rádió munkatársaként dolgozott. A Vasárnapi krónika című műsorban olvasta fel minden héten tárcanovelláit, amelyekben reflektál a Szovjetunióban és a megszállott országokban zajló eseményekre. Az első kötet az 1951. október 7-től 1953. december végéig tartó időszakot öleli fel, a második részben pedig az 1954 – 1955 között, New Yorkban született anyagot adja közre a Helikon Kiadó. A szerző hírkommentárjain keresztül kíméletlen véleményt mond a Sztálin halálát követő zűrzavaros évek magyar és világpolitikai eseményeiről. A rádiószereplések Márai számára a publicisztikát pótolták ekkor, és valóban: hangütésükben a kritikához állnak közelebb. Szigorú, gyakran nyers ítéletei mögött azonban feltárul saját zaklatottsága is. Aktuálpolitikai portréiban újra és újra szembenéz önmaga tehetetlenségével, önigazolást keres emingránslétére.

„Kedves hallgatóim, Thomas Mann talán az utolsó korunkbeli nagy író volt, aki befejezte művét. Amikor nyolcvanéves korában töretlen szellemi erővel pontot tett utolsó regénye, a Krell Felix szélhámos kalandjainak története végén, nemcsak egy életművet fejezett be, hanem elmondotta az utolsó szót egy párbeszédben. Ez a párbeszéd a humanista vitája volt a terror, az erőszak korában a fanatikus ellenféllel. Az elmúlt fél század, amikor a nyugati világ olyan mélyrehatóan megváltozott, ennek a vitának a szellemében telt.”

az ajánlást készítette: Farkas Petra