Laila Ibrahim: Papírfeleség

„Papírfeleség… Mej Ling is tudta, ez mit jelent. A nővérének fel kell vennie egy idegen személyazonosságát, hivatalosan valaki mássá kell válnia annak érdekében, hogy Kaliforniában élhessen.”

1923 márciusában Kínában Mej Ling feleségül megy beteg nővére helyett egy vadidegen férfihoz, Csin Kaj-li-hez és vele tart Amerikába. A 18 éves Mej Lingnek fel kell vennie a férfi pár nappal korábban elhunyt feleségének személyazonosságát. Az útra magukkal viszik a férfi három éves kisfiát, Bót is. Hogy a titkok ne derüljenek ki, Mej Ling nem árulja el férjének, ki is ő valójában és a több hetes úton a férjétől kapott könyvből megtanulja azokat a dolgokat a férje családjáról, amivel az amerikai hatóságokat készül becsapni.

A hajón megismerkedik egy árva kislánnyal, Szjúval, aki elhunyt kishúgára emlékezteti és nagyon megszereti őt. A kislány velük marad, amíg San Franciscóban az Angyalszigeten várják a többi bevándorlóval, hogy a hatóság döntsön sorsuk felől. Aztán elválnak útjaik.

Bár Mej Ling élete rendeződik, nem felejti el a kislányt és egyre sürgetőbb vágyat érez, hogy megtalálja és megvédje, … akár a kínai maffiával szemben is.

„- Segítség, segítség…
Szuk Szuk kétségbeesett hangja szánalmas nyöszörgésként jutott el hozzá.
- Máris – mondta a sötétségnek. - Máris kihúzom. Mindjárt.
De meg se moccant. A rakparton maradt, a lábait a víz fölé lógatva. A testében indulatok örvénylettek, az arcán patakzottak a könnyek; a zokogástól rázkódott a válla.

Feltámadt benne az együttérzés, annak ellenére is, hogy ez az ember volt az, aki áruba akarta bocsátani Szjút, csak hogy mentse a saját szánalmas életét.”

az ajánlást készítette: Fábián Krisztina