Könyvtárosok ajánlják

„A demenciával élőknek joga van ahhoz, hogy ne tartsák őket bolondnak.” A demencia több, értelmi hanyatlással járó betegség összefoglaló neve, leggyakoribb típusai az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia. Az ezen betegségekkel élők száma folyamatosan növekszik, s sokan nem veszik komolyan, a betegek idős korával magyarázzák meg a tüneteket. Az egész világon egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és sajnos hazánkban sem kap elég nyilvánoságot ez a téma. Juhász Ágnes, a kötet szerzője több mint hét éve foglalkozik demenciás betegek gondozásával. A műben gyakorlati tapasztalatait osztja meg az olvasókkal, amelyeket Ausztráliában, majd később az Egyesült Királyság fővárosában, Londonban szerzett. A fejezetek többségében konkrét eseteket vázol fel, amelyeket házi gondozottjával, Sylviával élt át. Az angol nő...

„ Nem fogják megtudni soha, hogy hajdan egy ház állott azon a helyen. Egy ház, melyet sok- sok évig úgy neveztünk: otthon.”   Az írónő szülei életét meséli el ebben a történetben. Hanna és Aladár 1940-ben ismerkedtek meg Budapesten, de az esküvőre csak 1945 után kerülhetett sor. Az írónő anyai dédapja Weiss Manfréd, a Csepel Művek megalapítója volt. A műből három család életét ismerhetjük meg, a Szegedy-Maszák, a Chorin és a Kornfeld családét. A Chorin és a Kornfeld család élete gyökeresen megváltozott az 1944-es német megszállás után. Hogyan menekült meg Weiss Manfréd családja a deportálástól? Többek között ezt is megtudhatjuk Szegedy-Maszák Marianne könyvéből. A családok életét az 1940-es évektől egészen a 2000-es évekig követhetjük nyomon. „ Így végül a Patterson utcai ház is csak a nagyszüleim meg a...

„Olyan vagy, mint a változékony időjárás. Kedvezőtlenül hatsz. Legfőképpen saját magadra.” Lovas Ildikó Cenzúra alatti c. művének párdarabjában, a néhány évvel ezelőtt megjelent A kis kavics c. regényben politikamentes, egyszerűbb történettel van dolgunk, itt a cselekmény „csupán” két főszálon fut. A regény hősnője, a negyven felé közeledő, egyedülálló Kozma Léni, aki - foglalkozását tekintve – helyettesítő történelemtanár egy általános iskolában, nyomozni kezd. Egyrészt azt próbálja kideríteni, ki is az a bizonyos Leni Riefenstahl, akiről ő a nevét kapta, a hitleri Németország propagandafilmjeinek (Olimpia, Az akarat diadala) megalkotója, a führer bizalmasa, tehetséges, öntörvényű művész, vagy „náci szajha”? Másrészt hősnőnk - az egész tanári kart magára haragítva – eszeveszett, rögeszmés nyomozásba fog,...

„Mivel azonban egy kukkot sem értettem abból, amiről szó volt, rákérdeztem. Olyankor nagyapám ezt válaszolta: Cenzúra alatti, Piroskám. - És megsimogatta a fejemet.” Lovas Ildikó két legutóbbi regénye (Cenzúra alatti, A kis kavics) szoros hasonlóságot mutat. Mindkét regény főszereplője negyvenes évei felé közelítő, egyedülálló, értelmiségi nő, párkapcsolat hiányában, vagy párkapcsolati krízisben, a gyermekvállalás lehetőségének utolsó pillanataiban. A „Cenzúra alatti” című regény népművelő főhősének, Kiss Piroskának az élethelyzete merő küzdelem. Küzd romokban lévő párkapcsolatával, munkahelyi problémákkal; küzd az őt felnevelő nagyszülők múltjának árnyaival, az apácának indult, de a rend feloszlatása után tanítónővé lett nagyanyja, az Aradról áttelepült, évekig vagonlakó mozigépész nagyapja hányatott...

„Istenem, ha lehetne elég ember, hogy törődjön másokkal, elég ember, aki képes feltétel nélkül szeretni”   Egy hatéves lány, Sheila fához kötözi és felgyújtja hároméves társát. A kisfiú válságos állapotban kerül kórházba. Van-e élet ezek után a kislány számára? Sheila túl van több iskolai osztályon, speciális osztályokon, vizsgálatokon, de korábbi nevelői minden próbálkozása hasztalan. Torey Hayden a reménytelennek titulált esetek speciális osztályát tanítja, egy amerikai kisváros általános iskolájában. Osztályát az iskolában "szemétlerakó" névvel illetik, ide kerülnek ugyanis azok a gyerekek, akik speciális problémáik miatt egyetlen másik osztályba sem kerülhetnek be. Ide kerül a hihetetlenül elhanyagolt, koszos, agresszív kislány, Sheila is, akit súlyos titkok ölelnek körbe. „Senki sem tud megbántani....