Könyvtárosok ajánlják
Arthur Fleischmann: Carly hangja: Áttörni az autizmus falán
„Ha egyetlen dolgot mondhatnék el az embereknek az autizmusról, akkor az lenne, hogy nem akarok autista lenni, de az vagyok.”
Amikor megszületik a várva várt ikerpár, Carly és Taryn a szülők nem is sejtik, hogy életükön nemsokára eluralkodik a káosz!
Természetesen a két baba nem egyforma. Míg Taryn mosolygós, nyugodt addig Carly sírós, zsémbes. De nemcsak természetük különbözik. Ahogy múlnak a hónapok, mind látványosabb Carly lemaradása testvérétől a fizikai és szellemi fejlődésben. A szülők nem adják fel és különböző klinikák, különböző szakorvosaihoz cipelik, hogy végre kiderüljön mi áll az egyre sokasodó bajok hátterében. A vizsgálatok között pedig egymást váltják náluk a fejlesztőpedagógusok és terapeuták. Már két évesek az ikrek, mire kimondják, hogy Carly súlyos autista.
Később az is kiderül, hogy...
Tommy Wieringa: Ezek az ő neveik
„… minden mozdulatában ott a menekülés. Második természetévé vált. Ezt tanulta meg a vándorlás alatt.”
Emberek kis csoportja – öt férfi, egy nő és egy gyerek – vándorol a pusztában egy szép, új élet reményében: korábban azt mondták nekik, hogy mindig tartsanak nyugat felé, így elérik a céljukat. Akkor még 14-en voltak…
Manapság egyre többet hallunk menekültekről, bevándorlókról szóló hírekről. A bennük szereplő emberek az életveszélyt is vállalják: látjuk a zsúfolt hajókat, vagy a tragédiák helyszíneit; a lelki mozgatórugókat, a múlt hátrahagyására motiváló erőket azonban nem. Tommy Wieringa épp ezeket tárja elénk regényében: miközben hősei álmai „szinte mindegyikükben, örökre elkorhadnak, a nap szétporlasztja, az eső elmossa őket”, s testükről a természet kegyetlen erői miatt lefoszlik a ruha, a...
Ida
„diszkrét csodálkozás és filozófiai távolságtartás uralja ezt a különös utazást”
Ida: lengyel film
rendezte Pawel Pawlikowski, 2013.
Pawlikowski filmjében két nagyon különböző karakterű szereplő indul közös utazásra.
Ida, a zárdában nevelkedő, romlatlan, csendes, mélységesen vallásos 18 éves fiatal lány éppen szerzetesi fogadalomtételére készülődik, amikor meglátogatja őt egyetlen élő rokona, nagynénje, a mindenből kiábrándult, élvhajhász, alkoholista, kegyetlenségéről híres volt katonaügyész, Wanda, hogy közölje vele azt, amit eddig gondosan titkoltak előtte, hogy származását tekintve - zsidó.
Ida és Wanda együtt indulnak el, hogy szembenézzenek az eltitkolt és eltagadott múlttal, hogy felkutassák családjuk nyomát: kiássák majd eltemessék temetetlen halottaikat...
„Pawlikowski pesszimizmussal és...
Graeme Simsion: A Rosie-projekt – Ésszerű szerelem
„Soha nem barátkoztam könnyen...”
Az emberek többsége keveset tud az autizmusról, esetleg az Esőember jut csak az eszébe, ha erről hall. Ez a könyv megmutatja, hogy az autizmus nem kizárólag a teljes bezárkózásról szól, hanem a jópofa, szerethető másságról is.
Főhőse és a történet „mesélője” Don Tillman, az aspergeres, furcsa, mégis elbűvölő és igen sikeres genetikus-professzor, aki miközben az Asperger-szindrómáról tart előadást, nem tudja, hogy ő is érintett. Saját állapotát úgy határozza meg, hogy „másként van bedrótozva”, és ez igaz is. Napjait percre pontosan beosztja, a megoldandó problémákat projektté szervezi, érzelmeit pedig nem megéli, hanem megvizsgálja. Képes a megfelelő verbális kommunikációra, bár tény, hogy olykor furcsán fejezi ki magát. Végtelenül racionálisan azon dolgozik, hogy...
Neil Gaiman: Szerencsére a tej
„Maga biztos a tej nélküli ember. Hallottunk magáról meséket.”
Ha otthon elfogy a tej, és nincs mit a kukoricapehelyre önteni, elküldjük aput a boltba... Na de hogyan kerekedhet ebből egy izgalmas történet időutazó stegosaurus-szal, vérszomjas kalózokkal és korgó gyomrú wámpírokkal? Fogalmatok sincs, mi? Hát elárulom: a végtelen apai fantázia segítségével, aminek nincs híján az író, Neil Gaiman sem.
Minden a földönkívüliekkel kezdődik, akik felszippantják Aput az űrhajójukba, és közlik, hogy felújítanák a Földet...de nem ám akárhogy! A fák helyett műanyag flamingókat, a felhők helyett illatosított gyertyákat, a Hold és Ausztrália helyére hatalmas dísztányérokat raknának! Hát mit lehet erre mondani? Például azt, amit Apu: „Sohanapján kiskedden!” Aztán SZERENCSÉRE egérutat nyer, és elkezdődik a hajsza téren és időn át,...