Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1913. október 17-e a johannisthali katasztrófa napja
A léghajó harminc utassal a Berlin mellett elterülő johannisthali repülőtér felett próbautra indult, amikor háromszáz méternyi magasságban a léghajó, eddig ismeretlen okokból tüzet fogott, felrobbant és teljesen elégett. A léghajó csónakjában volt tisztek, matrózok és gépészek néhány pillanat alatt valamennyien elpusztultak, szénné égve zuhantak le a léghajó megmaradt fémvázával.
A zeppelinek történetét több siker és hullámvölgy jellemezte. „Négy évtizedig tartott a merevléghajó-repülés csodája. Ezalatt 130 léghajót terveztek, ebből 119 épült fel. Ez utóbbiakból 23-at szétszereltek, 32 szerencsétlenség, 46 hadicselekmény áldozata lett, hetet a legénysége rombolt szét, 11 [háborús] jóvátételbe ment a Szövetségeseknek.”
forrás: Repülési lexikon, Akadémiai K., 1991.
A Ferdinand von Zeppelin grófról elnevezett léghajókat a 19. század legvégén kezdték el gyártani: nem kevés energiát és pénzt fektetve bele. A következő évtizedek az állandó fejlesztés, tesztelés és balesetek időszaka volt. 1895. augusztus 31-én Zeppelin szabadalmat kapott: konstrukciójának átütő sikere révén a „zeppelin” az egész világon az irányítható merev szerkezetű léghajó neve lett. A tervek alapját azonban nem csupán saját ötlete, tapasztalatai, hanem a magyar Schwartz Dávid szabadalma is adta (tdk. őt tartják az irányítható léghajó feltalálójának).
A zeppelineket utasszállításra és katonai célokra is használták. A háború elején a német vezérkar vérmes reményeket fűzött a léghajókhoz – a kitörése után pedig a hadsereg széleskörűen használta a zeppelineket bombázóként és felderítőként – több-kevesebb sikerrel... Egyik legnagyobb sikere egy Föld körüli útra is alkalmas léghajó elindulása volt, amely a Graf Zeppelin nevet kapta. 1929 augusztusában Lakehurstből indulva Tokióba, Los Angelesbe repült, majd vissza indulóhelyére: a közel 50 ezer km-es utat 21 nap, 5 óra és 31 perc alatt tette meg.
