Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1871. augusztus 11-én született Heltai Jenő
Első versei még diákkorában jelentek meg, és első verseskötete huszonegy éves korában (1892) az egész irodalomban feltűnést keltett.
Reviczky hatása keveredett el itt Heine és a francia sanzonok hatásával. A versek érzelmessége mellett az ő költészete nemcsak ironikus, hanem önmagát is kigúnyoló. És ez a felülről néző, magamagát is kívülről látó líra végigvonul egész életművén. S habár igazán csak a pálya elején, majd nagy sokára a pálya végén lesz elsősorban jellemző rá, közben is megmarad költőnek, amikor prózájával és színpadi műveivel aratja sikereit.
A katonaság utána mint riporter, egy jó évtizedre világcsavargó, aki gyönyörűségét találja a változatos tájakban, és gyönyörködtet a róluk fogalmazott híradásokban. Otthonos egész Nyugat-Európában (ha kell, írni is tud németül, franciául és angolul), de még Törökországban is huzamos időt tölt. Máskor meg ott ül a pesti szerkesztőségben, és lelkesen vállal el bármiféle újságírói munkát. Ezekben az időkben formálja ki a maga prózastílusát.
Korai regényeinek tárgya elsősorban a polgárság szélén lézengő bohémek világa: a nagyvárosi senkik, a vidáman nyomorgó művészek, a kedves szélhámosok, s mögöttük az embertelen gazdagok árnyéka. Ezek a humoros regények nemegyszer eljutnak a polgári mocsok kritikájáig, de közben nem idegenek a játékos abszurditásoktól sem. Ezek közé tartozik a vidám-abszurd-álbűnügyi szórakoztató regény klasszikusa: a Jaguár. De ugyanerre a korszakra esnek politikai szatírái, köztük a mondvacsinált Cirillország közügyeivel foglalkozó kitűnő Family Hotel.
Korai regényeivel párhuzamosan keletkeznek novellái. A nagy hagyományú és magas színvonalú magyar novellairodalomban fontos helyük van a tömör, kerekre csiszolt, humorukban is kritikai tartalmú, szabatos Heltai-novelláknak.
Kapcsolódó linkek
