Évfordulók, események

„S mintha attól tartott volna, hogy meggondolja e kétségbeesett lépést, hirtelen fölhasította a rettentő zsákot, kibontotta belőle Faria holttestét, átvitte tömlöcébe, ágyába fektette s fejét rongyokkal takarta be, mint magáét szokta, beterítette a takaróval, utolsó csókot nyomott jéghideg homlokára, s megkisérlé a makacskodó szemhéjakat lezárni, mert borzasztó látvány volt az üres tekintetű megüvegesedett két szem; azután a fal felé fordította arcát, hogy a tömlöctartó ne vegye észre a cserét, mikor vacsoráját hozza, visszatért az alagútba, visszahúzta az ágyat a fal mellé, s visszatérve a szobába, tűt, cérnát vett ki a faliszekrényből, levetette rongyait, hogy a zsákon át csak meztelen teste legyen érezhető, magára öltötte a fölmetszett zsákot, bevarrta belülről s elhelyezkedett a halott előbbi helyén. Ha valaki belép e pillanatban, meghallhatja a szíve dobogását.

Dantès ugyan bevárhatta volna még az esti látogatást is, de attól tartott, hogy a kormányzó mást gondolhat és korábban viteti el a tetemet. A menekülés utolsó lehetősége forgott kockán. Minden eshetőséggel leszámolt.”