Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1304. július 20-án született Francesco Petrarca

"Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek?/ És ha szerelem ez, minő, miféle?"

Legszebb szerelmes versének ihletőjét, Laurát 1327. április 6-án, nagypénteken, a Santa Chiara templomban pillantja meg először.

 

 

 A nap, a hó, az évszak áldva légyen

A nap, a hó, az évszak áldva légyen,
s az évet, órát, pillanatot áldom,
s a szép tájat, ahol elért sugárzón
szép szeme, és rabul ejtett egészen;

áldott az első édes szenvedésem,
mit éreztem, hogy megérinte Ámor,
az íj íve, a nyíl, sebezve, fájón,
és a sebek, szívembe vésve mélyen.

Áldott özönlő hangja dalolásnak,
mit hölgyem szólongatva, szétfolyattam,
a sóhajok s a könnyek és a vágyak;

és minden ív és árkus áldva mostan,
melyen hírt szerzek néki, senki másnak,
s eszméim is, mind néki áldozottan.

(Weöres Sándor fordítása)

 

Az olasz nyelvnek és költészetnek ez a klasszikusa azért volt ünnepelt, és azért koronázták Rómában, a Capitoliumon költőkirállyá, mert őt tartották a latinul legszebben író költőnek. Az olasz szerelmi líra halhatatlanja a maga korában legnagyobb költői és politikai sikerét latin nyelvű, Afrika című elbeszélő költeményével aratta.

Ez az ókori római hadvezérről, Scipio Africanusról szól, de úgy, hogy mindenki érezte és kihallotta belőle, hogy Itália és földrajzi-szellemi közepe, Róma az ókori diadalmas Római Birodalom utódja és jogutódja. Ez a Francesco Petrarca nevű, firenzei származású költő-tudós-államférfi Franciaországban volt kisgyermek, hétköznapjaiban franciául beszélt, a hosszú ideig látogatott egyetemeken latinul vitatkozott, s tanárai és diáktársai ot tartották a legjobb latinistának.

Ha szerelmes volt, vallomásait és kesergéseit az otthoni toscanai tájszólású olasz nyelven varázsolta költészetté. Ez a firenzei, úgynevezett toszkán tájszólás volt a XIV. század három olasz klasszikusának a nyelve, ebből alakult az olasz irodalmi nyelv, ezt tanítják „olasz" néven minden ország iskoláiban és egyetemein. 

forrás: literatura.hu