Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1497. július 8-án indult el első indiai útjára Vasco da Gamma

Kőoszlopokat (padrăo) is szállítottak az új felfedezések jelölésére.

1498. május 20-án érkezett meg 
Vasco de Gama Calcuttába 1498. május 20-án érkezett meg
Vasco de Gama Calcuttába
A négy hajóból álló flotta két közepes méretű, mintegy 120 tonnás, háromárbocos vitorlásból (Săo Gabriel és Săo Rafael), egy 50 tonnás karavellából (Berrio) és egy 200 tonnás ellátmányszállító hajóból állt.

A Zöld-foki-szigetekig velük tartott egy további hajó is, melynek kapitánya a portugál Bartolomeu Dias volt, aki néhány évvel korábban felfedezte a Jóreménység fokát, és ezúttal a nyugat-afrikai Aranyparton (ma Ghána) emelt Sao Jorge da Mina-erőd felé tartott. Da Gama flottája három tolmácsot is vitt magával - ketten arabul tudtak, a harmadik pedig több bantu nyelvjárást beszélt. A hajók kőoszlopokat (padrăo) is szállítottak a felfedezések és a portugál uralom alá helyezés megjelölésére.

A hajóhad július 15-én elhaladt a Kanári-szigetek mellett, majd 26-án elérte Săo Tiagót a Zöld-foki-szigeteken, és augusztus 3-ig ott is maradt. Az expedíció november 16-án indult tovább, a kedvezőtlen széljárás miatt azonban csak november 22-én tudta megkerülni a Jóreménység fokát.

Három nappal később Da Gama horgonyt vetett a Mossel-öbölben, felállított egy padrăót egy szigeten, és elrendelte, hogy szedjék szét az ellátmányszállító hajót. December 8-án a hajóhad ismét útra kelt, s karácsonykor elérte a natali partvidéket. 1498. január 25-én a mai Mozambik területén elérték a Quelimane folyót, amelyet Rio dos Bons Sinais („kedvező előjelek folyója”) névre kereszteltek, s itt is felállítottak egy padrăót. Ekkorra már a legénység nagy része skorbutban szenvedett; az expedíció egy hónapos pihenőt tartott, ezalatt megjavították a hajókat.

Az expedíció április 7-én érte el Mombasát (a mai Kenyában), s április 14-én vetett horgonyt Malindiban (szintén a mai Kenyában), ahol felvettek a fedélzetre egy kormányost, aki ismerte az utat az India délnyugati partján fekvő Calicutba. A portugálok 23 nap alatt szelték át az Indiai-óceánt, majd megpillantották a Nyugati-Ghátok hegyvonulatát, s május 20-án elérték Calicutot, amely akkoriban a dél-indiai kereskedelem legfontosabb központja volt.

Itt Da Gama újabb padrăót emeltetett, hogy igazolja expedíciója sikerét. Calicut hindu uralkodója, a zamorin szívélyesen fogadta, szerződést azonban nem kötött vele, mert az arab kereskedők ellenségesen viszonyultak Da Gamához, a magával hozott és a nyugat-afrikai igényekhez szabott értéktelen ajándékok és rossz minőségű áruk iránt pedig alig volt kereslet Indiában.

Miután a portugálok és a calicuti zamorin között kiéleződött a feszültség, Da Gama augusztus végén elhagyta a várost. Öt vagy hat hindut magával vitt, hogy Mánuel király megismerhesse szokásaikat. Március 20-án a Săo Gabriel és a Berrio még együtt kerülte meg a Jóreménység fokát, egy hónappal később azonban egy vihar nyomán elváltak útjaik: a Berrio július 10-én ért haza a Tejo folyóhoz Portugáliába. A Săo Gabriel fedélzetén utazó Da Gama az Azori-szigetekhez tartozó Terceira felé vette útját, zászlóshajóját pedig állítólag előreküldte Lisszabonba. Ő maga szeptember 9-én érte el Lisszabont, s kilenc nappal később vonult be diadalmasan a városba. 

(forrás: terebes.hu)