Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1960. május 16-án villant fel az első lézersugár
Theodore Maiman "lőtte" ki az első sugarat a Hughes Research Laboratoriumban Kaliforniában. Az elméleti alapokat Einstein vetette papírra 1917-ben, a The Quantum Theory of Radiation című művében.
A fénysugár neve az angol Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation kifejezés rövidítése, vagyis laser, ami magyarosítva lézer. A lézernyaláb keskeny és nagyon kis széttartású nyaláb.
A lézerfény nagyrészt párhuzamos fénysugarakból áll, nagyon kis szóródási szöggel. Ezzel nagy energiasűrűség érhető el szűk sugárban, nagy távolságokban is. A felfedezést követő néhány év leforgása alatt megalkották a ma használt legtöbb lézerfajtát, amelyeket a legkülönfélébb feladatokra használnak. 1961-ben alkalmazták először orvosi célra a lézert – egy beteg retinájáról pusztítottak el egy tumort.
Három évvel később megjelent a szén-dioxid lézer, napjainkban ez a legáltalánosabban használt típus. 1969-ben a nagyérdemű átélhette az első lézershow-t. 1970-ben már optikai kábelen robogott a lézersugár. Két évvel később az amerikaiak Vietnamban bevetették az első lézervezérelt bombákat. 1982-ben a háztartásokba is bevonult a lézer, hiszen megjelentek a CD-lejátszók. 1987-ben került sor az első lézeres szemműtétre – ma már rutineljárás ez a beavatkozás.
A világon több mint tízmillió, hazánkban százezer beavatkozást végeztek eddig. 2005-ben előállt az Intel az első, lézerrel egybeépített csippel. Idén júniusban pedig amerikai kutatók a világ legnagyobb lézerét fúziós kísérletnél szeretnék használni. Az első lézer viszonylag hamar megérkezett hozzánk –1963. december hatodikán tört elő ilyen fény a KFKI fizikaioptikai laboratóriumában felállított berendezésből.
Kapcsolódó linkek