Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1623. június 19-én született Blaise Pascal

"Nincs olyan erős mágia ... , amely boldogságot adna az embernek."

"Nádszál az ember, semmi több, a természet leggyengébbike. (...) Nem kell az egész világmindenségnek összefognia ellene, hogy összezúzza: egy kis pára, egyetlen csepp víz elegendő hozzá, hogy megölje. De gondolkodó nádszál. Még ha eltaposná is a mindenség, akkor is nemesebb lenne, mint a gyilkosa, mert ő tudja, hogy meghal; a mindenség azonban nem is sejti, hogy mennyivel erősebb nála."

forrás: Blaise Pascal: Gondolatok 

Blaise Pascal komoly matematikai talentum volt, 12 éves korában "felfedezi" Eukleidész tételeinek nagy részét. Pascalt neves tudósok képezték, s 16 éves korában már értekezést írt a kúpszeletekről, mely Descartes figyelmét is felkeltette. A tudományos kérdéseken kívül az ifjú gondolkodót a vallás kérdései is mélyen megérintették.

Isten kérdése Pascal számára nem egy elvont abszolútumról folytatott filozófiai polémia, hanem személyes kérdés. 1646-ban ismerkedik meg a család a janzenizmussal, amely nagy hatással volt a családra. Ebben az időszakban Párizsban tevékenykedik, tudományos értekezéseket ír (pl a horror vacuiról), s neves kísérleteivel (légnyomásmérés) beírta magát a tudománytörténetbe is.

1654. november 23-án imádkozás közben kétórás elragadtatásba esett, majd amikor magához tért, részletesen lejegyezte az élményét, melynek hatására végleg megtért. Ezt követően visszavonul a nagyvilági élettől, s szigorú aszkézisben élt a Párizs melletti Port-Royal kolostorban.

Élete utolsó éveiben jegyzeteket készített egy nagyszabású hitvédelmi (apologetikus) mű számára, ami halála után Pensées (Gondolatok) címen jelent meg 1670-ben. Bölcseletében a hit és a tudás különállóságából indul ki, valamint a két véglet - a semmi és a minden között álló emberből. A hangsúlyt a gondolkodó egyénre helyezte: az ember a minden, a végtelen megismerésére törekszik, holott tudja, hogy véges lényként erre esélye sincs. De épp abban látja az ember nagyságát, hogy korlátozottságának tudatában is törekszik a teljességre, s hisz a lélek halhatatlan voltában.

Kapcsolódó linkek