Évfordulók, események

A planetárium egy olyan színházszerű intézmény, mely elsősorban a csillagászati témájú ismeretterjesztés, oktatás és szórakoztatás céljait szolgálja. A legtöbb planetárium fő jellegzetessége a belülről pontosan félgömb alakú kupola. Erre vetítik ki az égbolt csillagait, a bolygókat és egyéb égitesteket. A vetítést egy speciális planetárium-gép végzi, lehetővé téve az égbolt ábrázolását a Föld bármely pontjának és bármely időpontnak megfelelően.

A Budapesti Planetárium épületét 1977. augusztus 17-én adták át – hosszas előkészületek után – a Népligetben, melynek első csillagászati műsorát augusztus 20-án tekinthette meg a nagyközönség.

A planetárium berendezés a pontosan félgömb alakú, fehérre festett kupola belső felületére a valódi égbolthoz megtévesztésig hasonló minőségben kivetíti a szabad szemmel látható égitesteket; a csillagokat, a Napot, a Holdat, az öt legfényesebb bolygót, valamint ezeknek Földről látszó mozgásait.

Az égitestek mozgásai felgyorsítva látható a Planetáriumban. Bonyolult fogaskerékrendszer gondoskodik arról, hogy e mozgások a valóságnak megfelelő sebességarányokkal történjenek, így tetszőleges időpontra lehet beállítani a műszert. Megtekinthető az éppen aktuális esti égboltot, mely csillagok, csillagképek, bolygók látszanak napnyugta után az égen, hogy néz ki a csillagos ég ugyanazon a napon éjfélkor, és hogy néz ki másnap hajnalban, pirkadat előtt.

A planetárium segítségével képesek vagyunk az időben előre és hátra utazni. Megnézhetjük, hogy milyennek látszott az égbolt néhány évtizeddel, vagy évszázaddal ezelőtt, sőt be lehet mutatni, milyen helyzetben voltak a bolygók például Krisztus születésekor. De azt is meg tudjuk nézni, hogy milyen lesz az égitestek elhelyezkedése a jövőben. Nemcsak időben, hanem térben is utazhatunk a planetárium-gép segítségével: kirándulást tehetünk az Északi- és a Déli-sarkra, vagy megfigyelhetjük az égitestek mozgását úgy mintha az Egyenlítőn állnánk.