Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1981. szeptember 10-én érkezett Spanyolországba a Guernica című mű

Guernica 1937-es bombázásának képe a brutalitás szimbólumává vált.

A spanyol polgárháborúban 1937. április 26-án, a német és olasz harci repülőgépek által bombázott, Spanyolországban, Baszkföldön található Guernica település elleni támadásra válaszul készítette a művész. A spanyol republikánus párt bízta meg Pablo Picassót a freskó elkészítésével, amely az 1937-ben Párizsban megrendezett Világkiállításon Spanyolországot képviselte.

A Guernica bemutatja a háború borzalmait, valamint azt, hogy az áldozatok többnyire részben, vagy egészben ártatlan civilek. E mű általánosságban véve a háborúellenesség szimbólumává vált, mivel örökérvényűen örökíti meg a háború borzalmait, valamint a béke iránti vágy egyfajta megtestesülése. A festményt világszerte bemutatták rengeteg múzeumban, aminek köszönhetően széles körökben ismertté vált. E körút során kapott nemzetközi visszhangot a spanyol polgárháború.

 

Pablo Picasso:Guernica, olaj, vászon, 349,3 x 776,6 cm, Madrid, Museo del Prado Pablo Picasso:Guernica, olaj, vászon, 349,3 x 776,6 cm, Madrid, Museo del Prado
A kép drámaiságát és megdöbbentő hatását fokozza monokróm - és gyászos - színvilága: a feketén, a fehéren és a szürke változatain kívül csak a homokszín árnyalatai fordulnak elő. A színek kerülése részben a spanyol festészet klasszikus tradíciójában (Goya), részben a gyász kultúrája iránti spanyol érzékben gyökerezik. A Guernica rejtett, de alapvető kompozíciós eleme a szűk, dobozszerű téralkotás a klasszikus perspektíva eszközeivel: a kép nagy része az óvóhely színpadi díszletre emlékeztető, szorongató doboza; csak a jobb szegély, benne a jajongó nőalakkal alkot egyfajta előteret. A doboznak kis ablakai is vannak: a baloldali a külvilágra tekint; a jobboldalin a sötétbe lámpásával bevilágító nőalak, a vérengzésre fényt derítő tanú hajlik be. Ez a figura az első elgondolásoktól kezdve állandó szereplője a kompozíciónak. Eredetére rávilágít, ha összevetjük Hans Baldung Grien 16. századi fametszetével, azon a tragédiát okozó boszorkány fáklyás alakjával.

részlet Marosi Ernő a Mindentudás Egyetemén2002. október 7-én elhangzott előadásából

Kapcsolódó linkek