Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1904. augusztus elsején született Bálint Sándor

„a legszögedibb szögedi”, a magyar etnográfia egyik legnagyobb alakja

Bálint Sándor parasztcsaládból származott. A szegedi piarista gimnáziumi érettségi után a tudományegyetemen tanult, ahol 1926-ban magyar-történelem szakon doktorált, 1927-ben pedig középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1930-tól a szegedi egyetem néprajzi tanszékének gyakornoka. 1934-ben egyetemi magántanár.

1944-45-ben a Demokrata Néppárt programjával képviselő, 1948-ban azonban lemondott mandátumáról és visszavonult a politikai élettől. Megszakítással (1950-1956 között tanítási engedélyét megvonták, ekkor az egyetemi könyvtár tudományos kutatója), 1947-től 1965-ig egyetemi tanár. 1965-ben rendszerellenes izgatás vádjával 6 hónap (3 évre felfüggesztett) börtönbüntetésre ítélték. 1966-ban nyugdíjba vonult.

 

 

1961-1976 között számos gyűjtőúton vett részt az országban. Nyugdíjasként írta meg élete fő műveit, a Karácsony, húsvét, pünkösd (1973) és A szögedi nemzet című monográfiáit. Tanúja és tevékeny résztvevője volt a magyarországi egyetemi néprajzoktatás születésének és kezdeti lépéseinek.

Kiváló pedagógus, kutatónemzedékeket formáló tanár volt. Szeged és a szegedi nagytáj népi kultúrájának és művelődéstörténetének legjelentősebb kutatója. Mély vallásossága is ösztönözte a magyar katolikus néprajz kutatására, melynek vizsgálatát kitágította az egész magyar nyelvterületre, nem hagyva figyelmen kívül az Európába, a távoli középkorba és az antikvitásba elvezető szálakat sem. E területen is nemzetközi jelentőségűt alkotott. Tudományos munkásságát mintegy félezer közlemény, tanulmány és számos könyv fémjelzi. 1980.május 10-én autóbaleset áldozata lett.

Kapcsolódó linkek