Évfordulók, események

"Ezek után nyugodtan le merem írni mondanivalóm lényegét, amelyet a modern természettudomány is igazol: saját félelmeink, gondolataink, rossz képzeteink betegei vagyunk, lélektanilag tehát önnön "fekete mágiánk" áldozatai. Neurózisaink nem a testünkben, hanem a pszichénkben kezdõdnek. S csakis e gyökerekhez hatolva lehet megpróbálni segíteni azokon a kórképzõ gócokon, amelyek fizikai szervezetünk bántalmait okozzák.

A gyógyuláshoz azonban mindig kettõ kell! Egy, aki a látható reflexeken túl a láthatatlan okáig hatolva segíteni próbál minden esetben páciense egyedi karaktere szerint, egyéni módszerekkel; és a beteg, aki valóban gyógyulni akar! Nem ragaszkodik alibiképpen maga teremtette poklához. Elfogadja pszichikai elixírje valódi neveit, saját kórságából kivont gyógyszerét. Bizonyíték erre, hogy ugyanabban a betegségben szenvedõ két ember közül az egyik az orvosnak, pszichológusnak hisz, tud, küzd, s ezért kilábal a bajából, teljesen meggyógyul. A másik viszont, aki feladta magát, nem tudja, nem akarja megragadni a feléje hajított mentõkötelet, ugyanabba a kórba belepusztul. Élni senki más helyett nem lehet." 

Szepes Mária a művészettörténet, filozófia és pszichológia végzettségű színész, forgatókönyvíró, író, költő, a magyar ezteria nagyasszonya volt. Publikált Orsi Mária néven is, illetve színészként a Papír Magda nevet használta.

Nevéhez fűződik többek között A Vörös Oroszlán (1946), a Tükörajtó a tengerben (1976), a Lázadó szerepek (1985), a Mars szekere (1999) című kötet. Számos gyermekkönyvet írt, ő a Pöttyös Panni-regények (1953-73), a Táltos Marci (1979), a Boróka néni kincse (1979), az Eleven képeskönyv (1983) című alkotások szerzője. Spirituális kötetei közé tartozik A mindennapi élet mágiája (1989), a Pszichografológia (1990), A sors és csoda mágiája (1995), A lélek anatómiája (2002). Szepes Mária a Magyar Írószövetség örökös tagja volt, 1972-ben Arany Meteor-díjat, 1987-ben Galaktika-díjat, 2001-ben életművéért Arany János-díjat kapott.