Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1915. június 24-én született Fred Hoyle

„A világűr egyáltalán nincs olyan messze. Csak egy órányit kell vezetni, ha a kocsi képes függőlegesen fölfelé haladni.”

Az angol tudós, matematikus, csillagász, kozmológus – „lázadó és kreatív lángelme” volt. Ő al Balról jobbra: Gold, Bondi és Hoyle Balról jobbra: Gold, Bondi és Hoyle kotta meg a „Nagy Bumm” („Big Bang”) kifejezést az ősrobbanásra, egy olyan tudományos elméletre, amelyet ő maga nem fogadott el.

 

A cambridge-i Emmanuel College-ban tanult matematikát, majd 1939-ben a Cambridge-i Egyetemen doktori fokozatot kapott. „[…] ettől kezdve összpontosította kutatásait a csillagok fejlődési útjának kifürkészésére.” A II. világháború alatt rádiólokátorok fejlesztésén dolgozott – ez időben találkozott a hasonló érdeklődési körrel rendelkező Thomas Golddal és Hermann Bondival, akikkel közösen megalkották az univerzum születésének egyik új, máig vitatott modelljét.

 

Hoyle, Bondi és Gold 1948-ban publikáltak a világegyetem fejlődéséről egy radikálisan új elméletet, az „Állandó Állapotú Világmodell”-t. Az addig ismert „dinamikus fejlődési modell”-el ellentétben (amelynek lényege, hogy a világegyetem története egy hatalmas robbanással kezdődött, és az univerzum folyamatosan tágul, változik) az ő elképzelésük szerint „[…] ugyan folyamatosan tágul, mégis örök és alapjában változatlan”. Elméletüket számos kritika érte, nem találták megalapozottnak, bizonyítottnak annak helyességét. A következő évtizedekben komoly vita alakult a témában. A dinamikus fejlődési modellként emlegetett elméletet Hoyle illette először „Big Bang” (Nagy Bumm) névvel az 1940-es években egy rádióműsorban, amelyben a két egymásnak feszülő elméletet tárgyalta. Gúnyos elnevezésnek szánta, mégis, „a Big Bang-modellt akaratlanul bár, de éppen a legvérmesebb ellenzője keresztelte el”.

 

A A "Nagy Bumm" 1945-ben tért vissza az egyetemre, ahol matematikát, fizikát és csillagászatot tanított, és több csillagászati intézményben töltött be posztot. Egy idő után Hoyle megelégelte a vele szembeni kritikákat („előfordult, hogy igaza volt, de számtalanszor bebizonyosodott róla, hogy állítása tudományosan nem eléggé megalapozott”), és „inkább a nagyközönség felé fordult, és az univerzumról vallott nézeteit inkább neki magyarázta, mintsem akadémikus kollégáinak”. Írt öbb ismeretterjesztő könyvet „vidám és világosan érthető stílusban”, tévéjáték-sorozatot a BBC-nek (A, mint Androméda címmel), mesejátékot gyerekeknek, és egy egész sor sci-fi kisregényt (többek között a Fekete felhőt).

 

1957-ben a Royal Society tagjává választották, 1967-ben a tudomány népszerűsítésért megkapta az UNESCO-tól a Kalinga-díjat, 1972-ben pedig lovaggá ütötték. 2001-ben több agyvérzést is elszenvedett, végül augusztus 20-án halt meg.