Évfordulók, események

A kilövés 1970. április 11-én, helyi idő szerint 13 óra 13 perckor beindult az űrhajó öt hajtóműve, és útjára indult a háromfős legénység: Jim Lovell, Fred Haise (az Apollo–11 tartalékosai) és Jack Swigert. Az űrhajó parancsnoki és műszaki egységének az Odüsszeia (nomen est omen), a holdkompnak az Aquarius nevet adták.

Április 13-án, több mint 55 órányi repülés után Sweigert egy rutinműveletet hajtott végre (földi irányítással), amikor az űrhajósok robajt hallottak és rázkódást tapasztaltak. Az űrhajó himbálózott, az áramellátás tiszta káosz volt, az oxigén a tartályból az űrbe szivárgott, a létfenntartó rendszer működése sem volt biztató – sem a legénység, sem az irányító központ nem tudta meghatározni, mi a gond. „A Hold mint cél egyszer s mindenkorra ugrott. Az Apollo 13 legénysége közvetlen életveszélybe került.”

A legénység (balról jobbra):
Fred Haise, Jim Lovell és Jack Swigert A legénységnek egyetlen (bár nem túl kecsegtető) esélye maradt: a parancsnoki egységet tartalékra állítani, és átköltözni a teljesen feltöltött holdkompra. Az Aquariuson levegőből és élelemből volt elég, azonban víz és áram csak korlátozottan – a holdkompot két ember kétnapi életben tartására tervezték. Az elképzelés az volt, hogy – még mindig a Hold felé közeledve – megkerülik az égitestet, majd amikor ismét a Föld felé tart, visszamennek az Odüsszeiára, és a hajtóműveket bekapcsolva kiszakadnak a Hold tömegvonzásából és belépnek a Föld légkörébe.

A feladat nem volt könnyű, mégis sikerült nekik. A légkörbe érve leválasztották „mentőkapszulájukat”, az Aquariust (amely a légkörben, hőpajzs híján, elégett volna), és azon igyekeztek, hogy a Csendes-óceánban landoljanak. „A repülés 142. órájának 54. percében és annak 41. másodpercében, világidő szerint 12 óra 7 perc 44 másodperkor […] véget ért a rémálom.”

Ünnep az irányítóközpontban „A NASA természetesen felettébb kíváncsi volt, hogy mi sodorta kis híján a katasztrófába az Apollo 13-at, miért veszítettek el kis híján három űrhajóst […], és folytatható-e az ezzel a kudarccal teljesen bizonytalanná vált Apollo-program. Haladéktalanul vizsgálat indult az okok kiderítésére. Az eredmény megdöbbentő volt, hiszen szerteágazó tervezési hibák és technológiai fegyelmezetlenségek együttes hatása volt az eredője a robbanásnak.” A probléma az oxigéntartályoknál, azok áramköreinél volt...

A legénységnek a túléléshez nem csak a tudásukra, tapasztalatukra, kitartásukra és ügyességükre volt szükség – hanem szerencsére is. „Ha a robbanás visszafelé történt volna, amikor már nincs az űrhajóhoz kapcsolva a holdkomp, akkor nem lehetett volna őket megmenteni.” Az Apollo-13 (sikertelen) küldetéséből 1995-ben készült film Tom Hanks főszereplésével.

(forrás: Gazdag L. – Mészáros I.: A világűr meghódításának első 50 éve, 44-45.o.

és Dancsó B.: Holdséta. Novella, 2004, 351-383.o.)