Évfordulók, események

„A magasba repülő és a felszabadulást jelképező galambsereg speciális alakú alapot kívánt. A szobor kompozíciójának megfelelő alapot Baranyi Ferenc, a Dunaújvárosi Tervező Iroda mérnöke tervezte meg. Az ő tervei alapján a 26. Építőipari Vállalat dolgozói készítették a beton alapzatot, amelyre majd a kompozíció kerül.”

Készül a felszabadulási emlékmű = Dunaújvárosi Hírlap, 1975.. 05. 20. 3. p.

„Hogy dekoratív térplasztika is betölthet emlékmű-feladatokat, arra Kiss István Dunaújvárosban felállított Béke című munkája a példa, amely azáltal fejez ki eszmei tartalmat, hogy egy társadalmilag kialakult jelentés képi jelét: a békét szimbolizáló felszárnyaló galambok közismert motívumát hasznosítja. A művész tulajdonképpen 1968-ban, egy azóta külföldre került kisplasztikán munkálta ki ezt a sajátos, a méretekés a motívumok megfelelő alakításával külső és belső terek díszítésére egyaránt alkalmas dekoratív alakzatot, amelyből az évek során a közép- és nagyméretű szobrok egész ciklusát hozta létre, hol Galambok, hol Béke, hol pedig Békét! címmel. A dunaújvárosi kompozíció 16 méter magas, s amellett, hogy a város felszabadulását, 1945 utáni építőmunkáját jelképezi, mint egy rendkívül heterogén épületrendszer központi motívuma, térrendező szerepet is betölt. Konstrukciója igen szellemes: egy képzelt tengely körül lebegő, három fölfelé csavarodó galambrajból áll, amelyek egy spirális kiképzésű betonalapból szökkennek elő, hogy legfelül madárfelhővé terebélyesedjenek. „Valami sajátos lebegés, szinte romantikusan festői kép ez, a szigorú rendű rajokban röpülő galambok maguknak teret hasító együttese, amelyben minden test, szárny találkozik és elszakad egymástól, amelyben minden egyed a nagy egész része logikus rendben... Az örök változás, a szaporodó emberiség, a semmiből feltört élet példája, ha úgy tetszik – a jelkép magyarázatául” - jellemzi a szobrot avatott szavakkal Koczogh Ákos.”

Tasnádi Attila: Kiss István. Bp. Képzőművészeti Alap, 1982. 47-48. p.
 

„A Galambok felszabadulási emlékműnek készült már a hetvenes években. Nem volt az rossz, szerkezeti problémák miatt bontották le, leestek a galambok, féltek, hogy valaki fejére esik a béke.”

Szente Tünde: A szocreál mint érték = Dunaújvárosi Hírlap, 2013. 10. 11. 13. p.

A közgyűlés 2/1992 (I.14.) KH. számú határozata a város közterületein található műalkotások elhelyezését felülvizsgálva elrendeli, hogy Kiss István Felszabadulási emlékművét áthelyezés nélkül el kell bontani. Határidő: 1992. július 31.