Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1884. november 8-án született Hermann Rorschach

A svájci pszichiáter fejlesztette ki azt a tintatesztet, amelyet ma is használnak a pszichopatológiás esetek klinikai diagnosztizálására.

Egy művészettanár első fiaként látta meg a napvilágot – így Rorschach sokáig azon gondolkodott, maga is művész lesz, ám mégis az orvostudomány mellett döntött. A középiskolában egy becenevet is kapott: „Kleck”, amely tintafoltot jelent, mivel szeretett vázlatrajzokat készíteni. Több egyetemen is tanult, mielőtt 1912-ben megszerezte orvosi diplomáját a Zürichi Egyetemen. Egy évig Oroszországban dolgozott, majd visszatért hazájába. Sok évig elsősorban pszichoanalízissel foglalkozott, és a svájci orvosi körökben újabban elterjedt újfajta pszichoanalízis lelkes híve lett. 1919-ben a Svájci Pszichoanalitikus Egyesület alelnökének választotta meg.

 

1917-ben ismerkedett meg Szyman Hens munkásságával, aki páciensei fantáziájának tanulmányozásához tintafolt-kártyákat használt. Egy évvel később megkezdte saját kutatását 15 véletlenszerűen megrajzolt tintafolttal. 1921-ben megjelent Psychodiagnostik című műve, amely 300 elmebeteg és 100 másik ember esettanulmányát tartalmazza. A pszichiáter életében nem sok érdeklődés kísérte művét, munkássága csak halála után vált széles körben ismertté, módszerét pedig egyre több helyen kezdték el alkalmazni, s a pszichológiai mérés és diagnózisfelállítás egyik legfontosabb eszközévé vált.

 

A Rorschach-tesztről:

„1911-ben Hermann Rorschach svájci pszichiáter a pszichiátriai diagnózis felállításában tintafoltok használatával kísérletezett. Ezer és ezer foltot hozott létre úgy, hogy tintát cseppentett egy papírdarabra, majd a papírdarabot félbehajtva összepréselte. A papírt kinyitva […] szimmetrikus, de teljesen véletlenszerű kompozícióhoz jutott. Megállapította, hogy a foltokban mindenki képeket lát, és hogy az észlelt képek vonatkozásaiban jelentős mértékben megegyeztek a szemlélő lélektani állapotával. A skizofrénnek diagnosztizált emberek például általában radikálisan különböző válaszokat adtak, mint azok, akik szorongás rendellenességekkel küszködtek.

 

Mivel úgy gondolta, hogy a tintafoltok hasznos diagnosztikus eszközök lehetnek, 1921-ben tízet kiválasztott, és a használatukra vonatkozó instrukciókkal együtt publikálta őket. A tíz – öt fekete-fehér-szürke és öt színes – képet Rorschach-tesztnek keresztelték el (Rorschach Psychodynamic Inkblot Test). Bár Rorschach nyolc hónappal később, 37 évesen meghalt, kollégái folytatták munkásságát, és tintapacáiból a század legszélesebb körben használt projektív tesztje lett.

 

A klinikusok a Rorschach-teszt felvétele során egyenként mutatják meg a táblákat a vizsgált személynek, arra kérve őt, mondja el, mit lát, mire emlékezteti a tintafolt. Bátorítják a minél gazdagabb válaszadásra. […]

 

A klinikusok számos kritérium alapján értékelik a személy Rorschach-válaszait. A korai években nagyobb figyelmet szenteltek a tematikus tartalomnak: a táblák által kiváltott adott témáknak, képzeteknek és fantáziáknak. A sok vízzel kapcsolatos választ adó személyeket például alkoholistának véleményezték, míg azokat, akik bizarr képeket vagy önmagukat vélték látni a táblákon, skizofrénnek. Annak ellenére, hogy a tartalmi elemeket most is fontosnak tartják, a klinikusok ma már több figyelmet fordítanak a személy válaszainak a stílusára: a tábla egészét fogja-e válaszába a vizsgált személy, vagy annak csak egy részletét? A foltokra koncentrál-e, vagy a foltok közötti fehér részekre? Figyelembe veszi-e az árnyékolást és a színeket, vagy ignorálja? Lát-e emberi cselekvést végző állatokat vagy tárgyakat.”

(forrás: Comer, Ronald J.: A lélek betegségei. Osiris, 2000, 121-122.o.)

Kapcsolódó linkek