Évfordulók, események

„Pénteken újabb intézménnyel gazdagodott Dunaújváros. Az Újtelepen, a Jókai Mór utcában megkezdődött a tanítás az 1,8 millió forintos költséggel épült új iskolában, ahol kétszáznegyven kisdiák tanulhat korszerű körülmények között. Az iskola diákjai maguk vállalták a tantermek berendezését. Az udvar és a környéke még kopár. A gyalogjáró építését és a parkosítást társadalmi munkában elvállalták a szülők. Az iskola érdekességei közé tartozik, hogy Dunaújváros századik tanterme ebben az iskolában épült fel.”

forrás: Dunaújvárosi Hírlap, 1965. 10.01., 3.o., és 1965.10.05., 1.o.

A Szórád Márton Általános Iskola zsúfoltságának enyhítésére már 1959-ben szükségesnek látszott Pentele újtelepi részén egy iskola építése. Az oktatást-nevelést befolyásoló tárgyi feltételek az 1950-es évekre jellemző helyiséghiány az 1960-as évek elején változatlanul fennállt. A megfelelő számú tanterem biztosítása továbbra is szükségtantermekkel történt. Az iskolai tanulók létszáma a '60-as évek elején tovább emelkedett. Kedvező változást jelentett 1965-ben a Szórád Márton Általános Iskola újtelepi tagiskolájának megnyitása. Mindkét iskola alsó tagozatos osztályaiban 25-30 fős tanulócsoportok alakultak ki. Így az egy tanteremre jutó tanulói átlag 33 fő lett, míg az iskola megnyitása előtti tanévben 63 fő volt.

forrás: Matussné Lendvai Márta: Fejezetek Dunapentele iskolatörténetéből, Dunaújváros, 1996., 86.o.

Az 1966/1967-es tanévben önálló oktatási intézménnyé szervezték át a város legfiatalabb iskoláját. Az Újtelepi Általános Iskola lett a város hetedik általános iskolája. A Szórád Márton Általános Iskola tagiskolájaként nyolc tanulócsoportja volt, 219 tanulóval. Az iskola mind az oktató, mind a nevelő munkában figyelemre méltó eredményeket ért el, de a tapasztalatok azt bizonyították, hogy tagiskolaként való működtetése nem biztosíthatja a nevelés és az oktatás elmélyítését.

forrás: Dunaújvárosi Hírlap, 1966.07.29., 5.o.

1970. május 16-án az általános iskola felvette Radnóti Miklós nevét, amelyet 1980-ig viselt. A városi Úttörőzenekar nyitotta meg az ünnepséget, ahol Pistyur Sándor, az iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet és átadták az iskola zászlóját is. 1975-ben a tizedik jubileumi évfordulóra elkészült az iskola új tornaterme. 1981-ben befejeződött az újtelepi és az óvárosi iskola összevonása, újra közösen, Szórád Márton Általános Iskolaként folytatták tovább. Évek múlva, a csökkenő létszám miatt megszűnt a felső tagozat, és a családias jellegű, kertvárosi környezetben lévő, alsó tagozatos osztályokból álló iskola a bezárandó iskolák közé került. Alapítványi működése nem volt megoldható, így 2001 júniusában az utolsó évzáró ünnepség egyben iskolabúcsúztató is volt. Később alapítványok, művészeti iskolák működtek a falai között. 2004 óta a Dunamenti Regionális Főiskola székhelye.

Takács Julianna nyugalmazott tanár, igazgatóhelyettes visszaemlékezése 1985-ből:

„Új, kis iskolát építettek 1965-ben egy kertes, épülő városrésznek. Ahányan voltunk nevelők, szinte annyi helyről jöttünk. Az igazgatónk ezzel fogta össze az induló testületet: - Mindenki mondja el, hogy náluk, hogy volt, aztán kiemeljük a jó, hasznosítható módszereket és megpróbáljuk megvalósítani. Már szülő- és gyermekközösségnek látszott a parkosító kapás-ásós csapat, amely heteken át szép kertes környezetet varázsolt az iskola köré. Vidáman dolgozott mindenki, szépítettük a második otthont. … amire legjobban emlékszem: mosolygós arcok, csillogó szemek, tettrekészség. ... Iskolánk berendezettsége és szaktantermesítése az elsők közt valósult meg. Tanulóink szerettek iskolába járni, jól érezték magukat a közösségben. … Erre mindig büszkék voltunk, hogy a „radnótis” gyerekek miatt nem kell szégyenkezni viselkedésükért. A továbbtanulás szinte 100%-os. Tanulóink tartják tanulmányi eredményüket a különböző középiskolákban. … Fegyelem és nyugalom volt, jó volt látni a dolgos hétköznapjainkat, de szép ünnepeinket is.”

forrás: Ma és Holnap, 1985/2, 257-259.o.