Évfordulók, események

A Mars Scout bolygókutató űrszondaprogram első küldetésének két fő célja volt: tanulmányozza a bolygón található víz kialakulásának történetét és az esetleges marsi élet feltételeinek meglétét. A program sikeres volt – a Phoenix űrszonda egyedülálló adatokat szolgáltatott a Marsról: a bolygó felszínéről, az időjárásáról, klímájáról, felszínének kémiájáról; és ami a legfontosabb, a rajta található vízről.

A névrokonához hasonlóan a Phoenix űrszonda két korábbi sikertelen próbálkozás, a Mars Polar Lander és a Mars Surveyor 2001 nevű programokból származó tapasztalatokból és eredményekből született újjá. A Phoenix nemzetközi összefogással jött létre: a program vezetői a NASA és az Arizonai Egyetem volt; mellettük több amerikai, kanadai, svájci, német és brit egyetem is részt vállalt a programban, valamint a Kanadai Űrügynökség, a Finn Meteorológiai Intézet és több űrhajózással foglalkozó cég is segített. Az egyetemről történt az űrszonda irányítása, és a Phoenix által küldött adatokat is itt fogadták.

A kb. 5 és fél méter hosszú, 2,2 m magas űrszonda 350 kilogrammos volt minden eszközével együtt; a működéséhez szükséges energiát napelemek biztosították. Az egész projekt (eszközökkel, kilövéssel együtt) 386 millió dollárba került. 2007. augusztus 4-én lőtték ki az amerikai Cape Canaveral légibázisról, és 2008. május 25-én landolt a bolygón. A landolást segítő ejtőernyő – ismeretlen okból – 7 másodperccel később nyílt ki a tervezettnél, így a kijelölt leszállóponttól 25-28 kilométerrel keletebbre ért földet. Úgy tervezték meg az űrszondát, hogy 92 földi napot működjön – de majdnem két hónappal később szűnt csak meg adatokat küldeni, a marsi tél egyre növekvő hidegét már nem bírta. November másodikán küldött utoljára jelet a Földre: 2008. november 10-én, miután a mérnökök többször is sikertelenül próbálták felvenni a kapcsolatot az űrszondával, a Phoenix küldetését befejezettnek nyilvánították.

Panorámakép a landolás helyszínéről

Másfél évvel később újra kísérletet tettek a kommunikációra, hiába – 2010. május 24-én a projekt menedzsere bejelentette, hogy a projektet hivatalosan is lezárták. A programot sikeresnek ítélték meg: tovább működött, mint az eredetileg tervezték, és számos hasznos adatot küldött, amely több kérdésre is választ adott az űrkutatók számára.