Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1926. október 15-én született Michel Foucault

„Nietzsche óta a filozófiának a diagnózis a feladata..."

„...Foucault a hatalom, tudás és a szubjektum összefüggéseinek filozófusaként a 20. század egyik legfontosabb gondolkodója. … Foucault, számos területen tevékenykedett. Maradandót alkotott a filozófia, a szociológia, a pszichiátria és az irodalomtudomány területein és valóban sokat tanult Nietzschétől, de egy roppant lényeges szempontból mindenesetre szöges ellentétének tekintendő: míg Nietzsche filozófiai „dührohamában” legszívesebben eltüntette volna a föld színéről a betegeket, az elmebajosokat, a bűnözőket, röviden szólva a „gyengéket”, a társadalom számkivetettjeit, dekadensnek bélyegezve őket, Foucault jószerével egész életében mást se csinált, mint őket védte a zsarnoki hatalom erőfölényével szemben. ….

Foucault filozófusként sem szakadt el soha a hétköznapoktól, ezért nevezik filozófiáját a „jelen ontológiájának”, vagy „transzcendentális zsurnalizmusnak”. Filozófiai gyakorlata szembefordult az egyetemi katedrafilozófusokéval. A történész technikájával írja könyveit, amelyek irodalmi műalkotások; stílusuk nem szolgálja a témát, hanem a stílus egyedi műalkotásként épít föl minden egyes könyvet; elhangzott olyan vélemény is, hogy Foucault elsősorban nagy francia klasszikus író. Életének tekintélyes részét az oktatásnak áldozta. Olyan értelmiségi volt, aki a hétköznapokkal való kapcsolatát nem ideológiai alapokra helyezte.

A mai gondolkodó ember világképe nagy mértékben Foucault munkásságára épül: az elmebetegség, a különféle társadalmi kirekesztések, a tudomány- és jogtörténet, a büntetési technikák és az orvostudomány története mind az ő munkáin szűrődött át a köztudatba. Irodalomkritikusi munkásságáról pedig el kell mondanunk, hogy a hatvanas évek nagy francia írónemzedéke nélküle egyszerűen elképzelhetetlen.

1971-től haláláig a párizsi College de France „Gondolatrendszerek története” nevű tanszékének professzora volt. Élete utolsó két évében a „parrhesiáról” tartott előadássorozatot. Ez a görög szó mindent-mondást, igazmondást, egyenes beszédet, önmagunkkal szembeni őszinteséget jelent, az igazság mindenkori kimondásának bátorságát jelenti. Foucault a jelen diagnosztájaként fejezte be életét, Szókrátészben vélve felfedezni távoli rokonát, aki semmitől sem riad vissza az igazság kutatásának útján. Különösen mi magyarok nem feledhetjük őt."

Romhányi Török Gábor: Michel Focault Budapesten (magyarforum.hu)

Kapcsolódó linkek