Évfordulók, események

Fernando Pessoa szobra Lisszabonban Fernando António Nogueira Pessoa 1888. június 13-án született Lisszabonban. Édesapját ötéves korában elvesztette, anyja másfél év elteltével a dél-afrikai konzulhoz ment feleségül, így a család Durbanbe került. Pessoa itt élt tizenhét éves koráig. Az 1914. év döntő jelentőségű volt a költő életében, ez év március 8-án ugyanis egy reveláció-szerű élmény hatására létrehozta három heteroním költői énjét, és megírt közel száz verset.

Alberto Caeiro, Álvaro de Campos és Ricardo Reis (valamint Fernando Pessoa) négy összetéveszthetetlen költői egyéniség: más élettel, más stílussal, más mondandóval. Alberto Caeiro találékony ám munkanélküli hazafi volt, aki prózai szabad versekben száll szembe a transzcendentalizmussal.

A dolgok rejtett értelme az, hogy „egyáltalán nincs rejtett értelmük”. Ricardo Reis orvos és klasszicistaköltő horatiusi ódákat írt és a halál utáni élet helyett az epikureista bölcsességet hirdeti. Álvaro de Campos biszexuális hajómérnök, aki Glasgowban tanult, Londonban élt, a whitmani szabadvers és a dionüszoszi óda költője, aki az értelmetlenség futurista bölcsességét hirdeti.  

Pessoa több tucat alteregót hozott létre, ezek jelentősége azonban a költő életében is kisebb volt. Pessoa-Campos-Caeiro-Reis négyarcú költő, korai haláláig terjedelmében és minőségében és világirodalmi jelentőségű életművet hozott létre. 1935. november 30-án halt meg Lisszabonban, ahol egész felnőtt életét élte. Bizarr személyiségnek, „hisztérikus neuraszténikus” típusnak tartották. Életében ismeretlen költő volt, csak 1942-ben fedezték fel. 

Részlet A kétségek könyve című műből

Egy nem létező település határvidéke vagyok, terjengős kommentár egy meg nem írt könyvhöz. Senki, de senki nem vagyok. Nem tudok érezni, nem tudok gondolkodni, nem tudok szeretni. Egy megírásra váró regény szereplője vagyok, s bár soha nem léteztem, tünékenyen és formátlanul bolyongok egy olyan valakinek az álmaiban, aki soha nem volt képes megformálni.