Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1938. május 29-én lépett életbe az első zsidótörvény Magyarországon

A médiumokban, a színházaknál, a filmnél, valamint más értelmiségi pályákon a zsidó vallású foglalkoztatottak aránya nem haladhatta meg a 20 százalékot.

Országgyűlés az 1930-as években Országgyűlés az 1930-as években „A Magyar Törvénytár 1938. május 29-ei számában megjelent 1938. XV. tc. „A Társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosítása” címmel arról, hogy a médiumokban, a színházaknál és a filmnél, valamint más értelmiségi pályákon csak az illetékes, illetve megszervezendő kamarák tagjai működhetnek. Ezekben a testületekben pedig a zsidók száma a 20 százalékot nem haladhatja meg. Ugyanez vonatkozik a 10, vagy ennél több értelmiségi beosztottat, (mérnököt, tisztviselőt) alkalmazó vállalatokra is. (Indoklásként hivatkozik a törvény az értelmiségi munkanélküliségre.)” A törvényrendelet meghozásának szükségességét (és igazságosságát) több megközelítésből is indokolták. Ezek egyike szerint:

 

„A zsidóság hatalmas gazdasági térfoglalásához természetes következményeképpen csatlakozott térfoglalásuk az összes értelmiségi pályákon, a sajtóban és az előadó-művészetekben. A mult század utolsó évtizedeinek szabadelvű politikai, közgazdasági, vámpolitikai, adózási viszonyai között a szociális kötelességekkel meg nem terhelt ipari, kereskedelmi és hiteléleti vállalkozás nagy nyereséget biztosított a gazdasági élet vállalkozóinak. A vagyon viszont biztosította a magasabb képzettség, a magasabb műveltség megszerzésének lehetőségét, aminek következtében a zsidóság elözönlötte most már a gazdasági pályákon felül a magasabb szellemi képesítéshez kötött szabad kereseti pályákat is, különösen az ügyvédi, az orvosi és a mérnöki pályát.

 

A sajtó és az előadóművészet területének megszállását egyrészt a magasabb műveltség megszerzésének anyagi lehetőségei, másrészt az magyarázza, hogy a sajtóban és a színházban a zsidóság nem utolsósorban a nyereséges vállalkozás lehetőségét látta és kereste. […] Nem szükséges külön hangsúlyoznunk, hogy a zsidóság részvételének különösen a sajtóban és színművészetben való korlátozása egyúttal a magyarság hagyományos értékeinek erősebb kidomborítását célozza a szellemi életnek azokon a terein, amelyeknek a közvélemény és a közízlés kialakítására különös befolyásuk van.”

(forrás: Magyarországi zsidótörvények és rendeletek 1938-1945, 19-22.o.)

 

A Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt megfogalmazott törvényt az 1939. IV. tc. – „A zsidók közéleti, gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” címmel – tette még súlyosabbá. „Az értelmiségi pályákon a korábbi 20 százalékot 6-ra csökkentette. A zsidóságot „faj”-ként aposztrofálta, zsidónak tekintve mindenkit, akinek egyik szülője, vagy két nagyszülője zsidó vallású volt. Korlátozta a választási jogosultsággal bíró zsidók körét, akadályozta a birtokképesség gyakorlását, a tőkével bírás lehetőségét, s a kedvezményezettek körét is szűkítette. Lényegében lehetővé tette a teljes vagyon-, állás- és jogfosztást ott és akkor, amikor azt a hatóságok jónak látták.”

(forrás: Erényi T.: A zsidók története Magyarországon a honfoglalástól napjainkig. Útmutató, 1996, 80-81.o.)

Kapcsolódó linkek