Évfordulók, események

Antoni Gaudí i Cornet 1878-ban végezte el a barcelonai Tartományi Építészeti Főiskolát. Építészeti terveit bemutatták az 1878-as párizsi világkiállításon. E tervekre figyelt fel a gazdag textilgyáros gróf, Eusebio Güell, aki pártfogója, mecénása és barátja lett. Gaudí hamarosan kialakította egyéni jellegzetességeit: szokatlan mértani formákkal, mintás téglákkal, kövekkel, kerámiacsempékkel, növényi vagy hüllőmintás kovácsoltvas elemekkel tette felületeit mozgalmassá.

Első ilyen épületei a mór (mudéjar) stílust, a gótikus és iszlám építészet spanyolos keveredését idézik. Ilyen művei a Vicens- és a Güell-ház Barcelonában, az El Capricho Santander mellett. A Güell-ház a modern és a nemzeti hagyomány szintézise, a szecesszió első jelentkezésének tartják. Ezután történelmi stílusokkal kísérletezett: az astorgai püspöki palotát, a leóni Casa de los Botinest a gótika, a barcelonai Calvet-házat a barokk ihlette. Az 1888-ban épült Colegio Teresiano parabolaíves folyosói középkori kolostorkerengőt idéznek. Épületei csak saját anyagukat és szerkezetüket jelenítik meg, nemcsak ornamentikájuk, de térszerkezetük is újszerű, s természeti vagy vallási jelképeket tartalmaznak.

 

 

„Gaudí maradéktalanul tudatában volt e létrehozandó mű [Sagrada Familia] jelentőségének. Önmagára a középkori katedrálisépítők utódjaként tekintett. Egy katedrális nem egyetlen építész, hanem több nemzedék munkája. Gaudí gyakorta mondogatta, hogy ezt magának Szent Józsefnek kell befejeznie...”