Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

325. május 20-án kezdődött az első niceai zsinat

A keresztény egyház első egyetemes tanácskozásán az Atya és a Fiú egylényegűségének kérdése volt az egyik fő téma.

Freskó a Vatikánban 
az első niceai zsinatról Freskó a Vatikánban
az első niceai zsinatról
325. május 20-án „Constantinus császár trónján ülve nyitotta meg a niceai zsinatot. Miután 324-ben Chrysopolisnál legyőzte keleti vetélytársát, Liciniust, ő lett Róma egyeduralkodója. Fennhatóságát biztosítandó és bebizonyítandó, hogy békét hozott, összehívta a keresztény világ valamennyi püspökét niceai palotájába (ma Iznik, Törökország). Az 1800 meghívott püspökből 318 jelent meg a zsinaton, amelynek elsődleges célja az ún. „ariánus vita” volt.

 

Arius az egyik alexandriai presbiter (a kora keresztény egyház papja) azt állította, hogy Krisztus, Isten fia nem egyenlő az Atyával, s Isten hasonlatos hozzá [homoiusion], valamennyi teremtménye közül a legelső. A doktrínákkal kapcsolatos kérdések heves vitákat váltottak ki a 4. századi egyházban, az egész keleti birodalmon végigsöpört a viszálykodás.

 

Az egyháztörténészek mint a keresztény egyház első ökumenikus szinódusára tekintenek a niceai zsinatra, noha számos nyugati püspök távol maradt. Niceai Hitvallás (Nicaenum) néven egységes álláspontot fogalmaztak meg, amelyben kijelentették, hogy az Atya és a Fiú egylényegű, nem teremtett, hanem fogantatott. Arius számára elsöprő vereség volt ez, nézetei mindössze két szavazatot kaptak. A zsinaton abban is megállapodtak, hogy a húsvétot minden évben az első tavaszi teliholdtölte utáni első vasárnap tartják, függetlenítve ezáltal a keresztény ünnepet a zsidó pészahtól. A császár elnökletével lezajlott zsinat [amely ez év július 25-én ért véget], egyúttal a császár fontos szerepét hangsúlyozza az egyház ügyeiben. Az ariánus vita azonban nem ért véget, még hosszú ideig megosztotta az egyházat.”

(forrás: 1001 nap, amely átformálta a világot. Gabo, 2009, 102.o.)

Kapcsolódó linkek