Évfordulók, események

Alexander von Humboldt olyan korban élt, amikor a természettudományok fejlődése ugrásszerűen felgyorsult, a tudományos ismeretek mennyisége azonban még elég kevés volt ahhoz, hogy egy olyan zseniális koponya, mint Humboldt be tudta fogadni valamennyit, sőt, ezek közül jó néhányat gyarapítani is tudott.  Átlátta, összefoglalta a kor bolygónkra vonatkozó analitikus ismereteinek összességét.  Globális földtudományi szintézisét a 90 éves korában bekövetkezett halála után, teljes egészében 1862-ben megjelent Kosmos tartalmazza.

Friedrich Georg Weitsch festménye (1806)

Humboldt-pingvinek

Humboldt-lilom

Alexander von Humboldt munkásságának jelentős állomása volt az 1799–1804 között lezajlott első nagy kutatóútja.  IV. Károly spanyol király támogatásával egy francia botanikus kíséretében indult el Latin-Amerikába. Az öt évig tartó utazás alatt a fiatal tudós páratlan megfigyelőképességről és az összefüggéseket föltáró készségről tett tanúbizonyságot.  Az amerikai utazásra vonatkozó jelentéseket Humboldt és társa, Bonpland egy nagy, részint francia, részint latin nyelven írt munkában foglalták össze, amely (6 részben) 30 folio- és quart-kötetből állt.

Következő Európán kívüli nagy tudományos expedíciója az elsőt követően mintegy huszonöt évvel később valósult meg. Ennek keretében bejárta Szibériát, az Ural hegységet, az Altajt, és egészen Kína határáig eljutott. Visszaútján a Kaszpi-tenger környékén végzett kutatásokat. Az ázsiai út sokrétű geográfiai megfigyelései, illetve ezek eredményei legalább olyan jelentőségűek, mint az első kutatóút során nyert tapasztalatok. Tiszteletére több növény- és állatfajt neveztek el pl. a Humboldt pingvin.