Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1891. január 22-én halt meg Ybl Miklós

„... a legelsők között van, ki Magyarországot, annak fővárosát, Budapestet naggyá, az egész világ előtt bámulttá és elismertté tette.”

„E szobrot Ybl Miklósnak a kortársak hálás elismerése és pályatársainak, barátainak kegyelete emelte. Budapest ujjá, naggyá építői között első volt, nem csak idő szerint, de első pályatársai között is, kik őt szerénységének ellenére is önként mesterüknek tisztelték, önként választott vezérükként követték. Ybl első volt a munkában is, melyet ritka mértékben bíró volt. Budapest ujjáépítése méltó teret nyujtott Ybl Miklós művészi ihletének és zsenialitásának. A fóti templom, a Ferencvárosi templom, a lipótvárosi bazilika, az Opera, a Vámház, a királyi-várkerti építkezések, a Margit-sziget csodás szép épületei hirdetik művészi dicsőségét. A későbbi utókorban művészi alkotásai fogják korának egyik főjellemvonását szolgáltatni; annak a szerény munkásnak, aki sem hadvezér, sem államférfi nem volt, aki nem gyakorolt kortársai sorsára döntő befolyást, annak fogja a mai nemzedék azt a dicsőséget köszönni, mely művészetéből minden időkre szétárad. Ő volt a nagy úttörő művész, aki kijelölte pályatársainak – kik rajongtak érte – a haladás ösvényeit...” Hieronymi Károly beszéde elhangzott 1896 szeptemberében, a Mayer Ede készítette Ybl Miklós szobor ünnepélyes átadásán (Budapest, Ybl Miklós tér)

(forrás: Fábián G.: Nagy magyar építőművészek. 1936, 8-11.o.)

 

Magyar Királyi Operaház Magyar Királyi Operaház Fővámház Fővámház gr. Károlyi Alajos palotája gr. Károlyi Alajos palotája

 

Ybl Miklós közel ötven éven át tervezett és valósított meg építészeti remekműveket. Az általa megálmodott templomok és kápolnák, kastélyok és paloták, fürdők, mauzóleumok és síremlékek, hivatali épületek és egyszerű középületek nagy része még ma is áll. A Magyar Állami Operaház (épült 1873-1884 között), a Budai Takarékpénztár (1860-1862), a Fővámház (1870-1874, ma a Corvinus Egyetem főépülete), a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Anyaintézete (1866-1884, ma Ybl Palota) és több, a fővárost szebbé tevő épülete ma is fontos műemlék. Budapesten és vidéken egyaránt épített kastélyokat, palotákat, lakóházakat; megtervezte a Rácz-fürdő épületét (1863-1870, részben elpusztult).

 

Több templomot is épített: a fóti római katolikus templom (1845-1855), a lipótvárosi Szent István-templom (ma Szent István- Bazilika, 1867-1891) mellett Nagycenken és Kecskeméten is. Az ő tervei alapján kezdték meg 1896-ban a budai várpalota kibővítését, a krisztinavárosi szárny építését.; részt vett a margitszigeti és a Budai várnál történő építkezésekben; a Várkertbazár megszületésében...

Várkert bazár Várkert bazár Szent István-templom Szent István-templom

Építészeti zsenijét számos épület őrzi: ezek egy része mára elpusztult, lerombolták; másokat felújítottak, átépítettek. A még ma is álló épületek, műemlékek nem csak jelentős emlékei Ybl Miklósnak és a 19. századi magyar építészetnek, hanem alapvető turisztikai látnivalói is. 1953-ban tiszteletére megalapították az Ybl Miklós-díjat, a legrangosabb magyar építészeti elismerést. 2014 Ybl emlékév volt születésének 200. évfordulójára.

(forrás: Ybl M.: Ybl Miklós. Holnap K., 2002)

Kapcsolódó linkek