Évfordulók, események

Szent Patrik Írország védőszentje, és 461-ben bekövetkezett halálának évfordulójára tartják az írek egyik legfontosabb (vallási, kulturális és nemzeti) ünnepét. Szent Patrik a 4. században élt római-brit származású pap, aki a legendák szerint keresztény hitre térítette az ír pogányokat.

Bár az írek már a 9-10. században is ünnepelték védőszentjüket (és vele együtt a kereszténység Írországba érkezését), és az 1600-as évek elején került bele a katolikus egyház ünnepei közé, 1903-ban pedig nemzeti ünnepnap lett. Szent Patrik napján felvonulásokat, ünnepségeket rendeznek, templomba mennek (és felfüggesztik az alkoholfogyasztásra vonatkozó tilalmakat, szabályokat is). Hagyomány, hogy ezen a napon lóheremintás és/vagy zöld ruhákat viselnek.

Ennek története az 1640-es évekre nyúlik vissza, amikor is az Ír Katolikus Konföderáció egy zöld, hárfás lobogót használt. A zöld szalagokat és lóherét kb. negyven évvel később kezdték el viselni – de az ír történelem során még többször felbukkant a zöld szín használata. A 19. és 20. században a zöld szín egyre inkább kötődött a Szent Patrik naphoz. A lóhere motívum pedig onnan ered, hogy a legenda szerint Szent Patrik a térítése során egy háromlevelű lóherével magyarázta el az ír pogányoknak a Szentháromság fogalmát.

Szent Patrik napja munkaszüneti nap Írországban, Új-Fundlandon és Labradorban (Kanada), valamint Montserrat szigetén, de más országokban élő ír közösségek is ünneplik (pl. Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland). Az első Szent Patrik napi fesztivált 1996. március 17-én rendezték meg, és három naposra sikerült (2000-ben négy, 2009-ben 5 napig tartott az ünneplés).