Évfordulók, események

Miután 1895-ben megszerezte gyógyszerészeti oklevelét, szolnoki, miskolci, beregszászi és ótátrafüredi gyógyszertárakban végzett gyakorlatot, hogy megnyithassa saját gyógyszertárát. Tudta, a sikerhez szüksége van arra, hogy a nemzetközi gyógyszergyártással is megismerkedhessen: rövidebb megszakításokkal négy éven át dolgozott német, olasz, francia és angol gyógyszergyárakban, gyógyszertárakban.

Külföldi tanulmányútjáról hazatérve megvásárolta Pesten a Sas-patikát, ahol 1901-ben laboratóriumot létesített, s megkezdte különböző organoterápiás készítmények előállítását – az új gyógyszert örömmel fogadta a magyar orvostársadalom.

Egyre több új gyógyszer előállítását dolgozta ki, s lassan külföldön is megismerték készítményeit: így 1907-ben megalapította az első magyar gyógyszergyárat, amely már inkább ki tudta elégíteni az egyre növekvő igényeket. Állati szervek szárított porából, kivonatából, növényekből készített gyógyhatású készítményeket (pl. Kalmopyrin, Hyperol) – 1914-ben már 24 szabadalom volt birtokában.

A Richter ekkora már az Osztrák-Magyar Monarchia legjelentősebb gyógyszergyártó vállalata volt. A húszas években megszervezte az első hazai ipari biológiai laboratóriumot (így lehetővé vált a gyógyszerek hatóanyagainak standardizálása és ellenőrzése); és kutatási szervezetet is létrehozott az új magyar gyógyszerek előállításához.

Exportra is termelt, és vállalatát is ehhez igazodva fejlesztette: 1923-ban családi részvénytársasággá alakította a céget – a harmincas évek végére a második legnagyobb exportáló vállalatunk volt: az öt kontinensen 10 leányvállalattal rendelkezett.

A második világháború azonban megtörte a vállalat fejlődését: a zsidótörvény miatt 1942-ben megfosztották vezérigazgatói posztjától, majd ki is tiltották a gyárból (egy ideig azonban bizalmas munkatársai útján továbbra is irányította a vállalatot – otthonából).

1944-ben még lehetősége lett volna Svájcba szökni, de nem akarta vállalatát elhagyni. 1944 decemberében a nyilasok – sok más emberrel együtt – a Dunába lőtték.

forrás: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Better, 1997, 679-680.o.