Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1892. december 6-án halt meg Ernst Werner von Siemens

A német mérnök, feltaláló nevét egy nívós elektronikai márka viseli.

A legtöbb 19. századi mérnök-feltalálóval ellentétben Siemens nagyra tartotta a tudományt, állandóan szorgalmazva, hogy a technológiának nem csak a tudományos elméleteken kéne alapulnia, hanem a technológiából is lehetne elméletet kialakítani. Ezt az elvet maga is bizonyította, mikor a távírórendszerekkel és -kábelekkel végzett munkatapasztalatait tudományos folyóiratokban publikálta is.

Siemens hozzájárult a tudományos mérések szabványosításához, többek között egy univerzális galvanométer (árammérő) elkészítésével. 1860-ban kitüntették a berlini egyetem díszdoktori címével, 1873-tól a Berlini Tudományos Akadémia tagja volt, és 1888-ban nemesi rangot kapott (így lett von Siemens); az elektromos vezetés (konduktancia) mértékegysége pedig siemens lett. Siemens ma is a vezető márkák egyike, amely elektromos készülékek széles körének gyártásával foglalkozik.

 

 

Charles Wheatstone munkáján alapulva kifejlesztett egy teljes távíró-rendszert. 1847-ben Johan Georg Halske-val, a berlini egyetem tudományos műszereket készítő emberével együtt megalapította a Telegraphenbauansalt von Siemens & Halske-t, a távírórendszereket gyártó és kivitelező cégét.

A kormány felkérésére Észak-Németországban építettek ki egy távíró-rendszert. Később Oroszországban is kiépítettek egy vonalat Szentpétervár és a Krím-félsziget között. A vállalkozás nem csak hogy sikeres volt, de Siemensnek lehetősége nyílott újabb felfedezéseket tenni – pl. a vízalatti távírókábelek terén. Siemensnek segítettek testvérei is az üzletben: hamarosan már Angliában is vízalatti használatra alkalmas kábelek gyártásával foglalkoztak.

Segített a Faraday nevű hajó kialakításában is, amely 1875 után tíz év alatt öt kábelt is lefektetett az Atlanti-óceánban. 1870-re egy hatalmas indoeurópai rendszert alakított ki: Londontól kezdve Berlinen, Odesszán és Teheránon keresztül egészen Calcuttáig.

A tudományos technológiában egyik legnagyobb felfedezése a (Jedlik Ányostól függetlenül kialakított) dinamó-elv volt, amelyet 1867 januárjában mutatott be a Berlini Tudományos Akadémián. Meglátta benne a gyakorlati lehetőséget is, és igyekezett a gyakorlatban is alkalmazni. Cége úttörő volt az elektromos áramot használó villamosok és mozdonyok használata, az elektrolízisben, és a központi erőművek kialakítása terén.

Kapcsolódó linkek