Évfordulók, események

ifj. Frans Pourbus festménye „(…) Medici Mária, kinek pedig csaknem valamennyi ténykedése kárára volt Franciaországnak, megóvta nevét a megérdemelt gyalázattól. Mária eltékozolta a IV. Henrik összegyűjtötte kincseket, soha nem tisztázta magát a gyanú alól, hogy tudott a király meggyilkolásának tervéről, a bizalmasa volt az a d'Épernon, aki nem hárította el Ravaillac döfését, s hosszú idő óta ismerte a gyilkost; fiát arra kényszerítette, hogy őt – az anyját – száműzze Franciaországból, ahol másik fiának, Gastonnak a lázadását támogatta; végezetül Richelieu a Felsülések napján csak úgy győzedelmeskedhetett fölötte, hogy a bíboros megmutatta XIII. Lajosnak a IV. Henrik halálára vonatkozó, eddig titokban tartott okmányokat.”

(Balzac: Emberi színjáték X. Magyar Helikon, 1964, 12.o.)

IV. Henrik francia király második feleségét 1610. május 13-án koronázták meg Franciaország királynéjává. Mikor IV. Henrik meghalt, a trónörökös, a későbbi XIII. Lajos még kiskorú, így Medici Mária lett a régens, az uralkodó helyett ideiglenesen kormányzó erő. Férje uralkodása idején nem sok érdeklődést mutatott a politika iránt, s inkább a francia udvarban tanúsított intrikáiról s művészetpártolásáról (udvari festője Peter Paul Rubens) volt ismert.

A nagyon makacs, azonban nem túl intelligens nő hamar egyik udvaronca, az olasz Concino Concini befolyása alá került, de hatalmának megszilárdításában részt vett Armand Jean di Plessis (közismertebb nevén a későbbi Richelieu bíboros) is. Két évvel Lajos trónra lépése után megszökött, csatlakozott a Lajos öccse, Gaston orléans-i herceg vezette arisztokrata felkeléshez, amelyet a király erői könnyen szétvertek.