Évfordulók, események

„Állítólag 1889. július 28-án születtem Székelyzsomboron. Azért állítólag, mert bár ott voltam, egyátlaán nem emlékszem a születésem pillanatára, és sokkal fiatalabbnak is érzem magamat. Magam is csak elhiszem a szüleimnek, hogy ez a fene nagy esemény akkor volt. Sőt a falu sem biztos, mert akkor Homoród-Zsombornak hívták ezt a Ritka-rengeteg tövében épült szép falut...

(Nyirő József: Arénába űzve. Kairosz Kiadó. 2007. 5.p.)

„Nyírő elsősorban novellista, regényei is ott nyújtanak az olvasónak felejthetetlen élményt, hol a novellista győz a regényíró felett. Különös és ritka dolog ez, hiszen köztudomású, hogy kifogástalan novellát sokkal nehezebb írni, mint tökéletes regényt. Talán azzal magyarázható Nyirőnek ez a szabályokra rácáfoló sajátossága, hogy nyelvi szépségeknek e zsúfolt világa túlságosan gazdag ahhoz, hogy képes lehessen háttérbe vonulva átadni helyét a sodró mesefolyamnak.”

(Kemény János: Havasok könyve. In.:Nyirő József, a székely nép krónikása. Pallas-Akadémiai Könyvkiadó. Csíkszereda, 2005. 175.p.)

„Nemcsak otthon volt az erdélyi hegyek és falvak világában, hanem együtt élt a természettel és a természetben élő emberek gondjaival is. Kitűnően képzett teológus volt, jártas az irodalomban, érdekelték a különféle filozófiák tanításai. És a székely népballadák, népmesék, furfangos anekdoták ismeretében nőtt fel. Azután harmincéves korában - 1919-ben, amikor Erdély a magyar állami keretből a román állami keretbe kerül - egyszerre hátat fordít a papságnak, tételes vallásnak, megnősül, kolozsvári újságíró lesz, és első novelláival Erdélyben is, Magyarországon is azonnal népszerű lesz. De nemcsak népszerű: azonnal a nagy író lehetőségének dicsfénye övezi.”

Nyírő József életrajza – Hegedűs Géza: A magyar írók arcképcsarnoka