Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

Június 22-e a magyar úszás napja

Az úszás sport, kikapcsolódás, edzés, és az egészség megtartásának egyik módja

Az European Aquatics Day (európai vízi sportok napja) keretein belül hazánk is minden évben ünnepli a magyar úszást. Ilyenkor uszodák, strandok rendezvényeket szerveznek, s ingyenes belépést tesznek lehetővé a vízi sportokat kedvezőknek, vagy akár a víz mellett piheni vágyóknak. Ez alkalomból 2014-ben az Európai Úszószövetség nálunk rendezi meg a nyílt vízi úszó Európa Kupa 10 kilométeres versenyét is.

 

Már az ókori görögök is szerettek úszni – a műveltség fokmérője volt; ennek ellenére mégsem volt olimpiai sportág. Egyszerre volt sport, kikapcsolódás, edzés, és az egészség megtartásának egyik módja (nem mellesleg az ókori fürdőkben politikai eszmecseréket is folytattak. Az úszás egyre fontosabb lett az emberek életében: elkezdték tanítani, uszodák épültek, versenysporttá vált. „Az első magyarországi szabad vizű uszoda 1781-ben épült Pesten, majd 1783-ban Balatonfüreden, és 1797-ben a Fertő tavon is létesítettek egyet. Kezdetben ezeket kizárólag katonák használhatták, majd szép lassan a tilalom ellenére a közönség számára is engedélyezték a bejárást.” A reformkorban dunai folyamuszodák is létesültek (gerendákra épülő, a folyó tetején lebegő faszerkezet, amely egy medencét fogott körbe), amelyek láncokkal, kötelekkel voltak a parthoz rögzítve.

Az első hivatalos úszóversenyt Európában 1869-ben a Temzén rendezték; Magyarországon 1881-ben a Dunán (Vác és a Margitsziget közötti 31,5 km-es távon) rendezték meg. „Az első, 1896-os játékok műsorától kezdve az úszás minden olimpián szerepelt. Az első olimpián Athénban még csak négy úszószámban mérték össze erejüket a versenyzők: a 100, 500, 1200 méteres gyorsúszásban, valamint a görög tengerészek számára megrendezett úszásban, ahol mindenki olyan stílusban úszhatott, ahogy akart, vagy ahogy tudott. 1900-tól a hátúszás is bekerült az olimpiák programjába, majd 1904-től a mellúszás és utolsónak 1956-ban a pillangó.  (…) rajtkövet csak 1936-tól használtak.”

A Magyar Úszó Egyesület, az első hazai úszóklub 1893-ban, a Magyar Úszó Szövetség pedig 1907-ben alakult meg. Hazánk az elmúlt évtizedek során több sikeres úszót tudhatott magáénak: Hajós Alfréd, Bárány István, Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes; a ma is aktívan sportoló Cseh László, Gyurta Dániel, Hosszú Katinka – és még sokan mások, akik európai-, világ- vagy olimpiai bajnoki címet nyertek.

forrás: Az úszás története (tankonyvtar.hu)

Kapcsolódó linkek