Évfordulók, események

„Miközben egyre előbbre törtünk a körítőfal mellett, és egyre nagyobb részét felfedeztük, a régi ház tőszomszédságában a kaputól nem messze északkelet felé, egy igen sajátos formájú nagy réztárgyba ütköztem, mely annál is inkább magára vonta a figyelmemet, mert mintha arany csillogását láttam volna mögött. Ám a tárgyon egy kőkemény, öt láb vastag réteg feküdt (…). Amennyiben az értékes leletet meg akartam menteni a régészet számára, úgy mindenekelőtt a legnagyobb sietséggel és elővigyázatossággal biztonságba kellett helyeznem, és meg kellett védenem munkásaim kapzsiságától; azért, ámbár még nem érkezett el a reggeli szünet, nyomban pihenőt kellett elrendelnem. Miközben embereim pihentek és falatoztak, én a kincset jókora késsel kiszabadítottam a környező kőkemény rétegből nem csekély megerőltetés árán és életem kockáztatásával (…). De a kincs biztonságba helyezése feleségem segítsége nélkül megoldhatatlan feladat lett volna számomra: mindvégig ott állt mellettem, mindenkor készen arra, hogy a romok közül kiszabadított tárgyakat sáljába rejtse és elvigye...”

(forrás: Schliemann, H.: Életem, kalandjaim. Gondolat, 1963, 216.o.)

Schliemann úgy hitte, az arany-, ezüst- és bronzékszerekből álló leletegyüttest Priamosz királyé volt, így Priamosz kincseknek nevezte el – a török hatóságok intézkedéseitől tartva gyorsan kicsempészte és elrejtette az értékes tárgyakat. Később kiderült, hogy nem az ő, hanem egy ezer évvel előtte uralkodó trójai uralkodóhoz tartoztak. A feltárt Trója sem a megtalálni vágyott homéroszi város volt. A későbbi kutatások során Trójának több rétegét tárták fel: Trója I. és Trója IX. közötti számozással azonosították őket. A legendás város 1998 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel.