Évfordulók, események

Két folyóirat is indult ezzel a címmel a 20. század első felében: az egyik 1923 márciusa és októbere között jelent meg, az Aurora folytatásaként. Ez az irodalmi és kritikai folyóirat Szabó Dezső szerkesztésében jelent meg; Féja Géza, Juhász Gyula, Tóth Árpád és mások néhány írását, valamint főleg a szerkesztő cikkeit tartalmazta.

A másik – és ismertebb – Élet és Irodalom 1957-től jelent meg: a magyar irodalmi és közéleti folyóirat akkor még csak kéthetente, ma már hetente. Az első szám 69 540 példányban jelent meg, sikerét többek között Németh László, Heltai Jenő, Fodor József és Szabó Lőrinc írásai garantálták.

Az első szerkesztők Bölöni György és Mesterházi Lajos voltak. ... A közhasználatban gyakran csak „ÉS”-nek nevezték... 1959 októberében az újjáalakult Magyar Írók Szövetségének lapja lett, s így fontos szerepet töltött be az irodalmi életben. Megjelentek benne a magyar irodalmi élet ismertebb szerzői, s a hatvanas évektől már külföldi írók művei is helyet kaptak a lapban.

(forrás: Budapest lexikon 1.köt. Akadémiai K., 1993, 366.o.)

Az Élet és Irodalom ma Magyarországon gyakorlatilag az egyetlen irodalmi-közéleti hetilap, és ezáltal jelentős értékek hordozója. Az olvasó egyszerre talál benne színvonalas irodalmat, műkritikát, könyvbírálatot, élvonalbeli szerzőktől származó publicisztikát, tényfeltáró, oknyomozó riportokat, interjúkat és olyan, gazdasággal kapcsolatos írásokat, amelyek témájukkal, hangvételükkel és szerzőgárdájukkal egyaránt eltérnek a más lapokban megjelenő elemzésektől.

A lap szerkezeti felépítése az 1960-as évek közepére kialakult, s azóta – az egyes rovatcímek kivételével – nagy vonalakban változatlan. A lap első fele a közélettel, a másik az irodalommal foglalkozik. „Az olvasó egyszerre talál benne színvonalas irodalmat, műkritikát, könyvbírálatot, élvonalbeli szerzőktől származó publicisztikát, tényfeltáró, oknyomozó riportokat, interjúkat és olyan, gazdasággal kapcsolatos írásokat, amelyek témájukkal, hangvételükkel és szerzőgárdájukkal egyaránt eltérnek a más lapokban megjelenő elemzésektől. (…) Első részében közéleti témák jelennek meg publicisztika, riport, interjú, esszé vagy glossza formájában (…). A lap második fele részben műbírálat (mindenekelőtt könyv, emellett film, színház, zene, tárlat stb.), részben pedig kortárs magyar irodalom, és mint ilyen, a mai magyar irodalom rangos fóruma.” Emellett a lap minden száma egy kortárs művész grafikáit, képeit mutatja be oldalain.

forrás: Élet és Irodalom honlapja